József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979
1979. február 22., III. rendes ülés
- 5 ~ ) Ezek oz ismétlések természetesen az oktatók kétszeres megterhelését jelentik. Az V. éves részképzésnek vannak egyéb hátrányos következményei is: c hallgatóknak egy félévben kell mindkét tárgyukból tartaniuk, a 9* félévben kiutazók szakdolgozatukhoz nem kaphatnak elegendő és folyamatos segítséget, s nem tudják határidőre leadni, ami befolyásolja 10. félévi munkájukat is; a 10. félévben utazók közvetlenül az államvizsga előtt térnek haza, igy kevés idejük marad a felkészülésre, ha pedig őszre halasztónak, az már egzisztenciájukban érinti őket; a pályázati eljárás a 10. félévben zajlik le, s a külföldön tartózkodók hátrányban érzik magukat, mert nincs kellő áttekintésük a lehetőségekről. Ez tanulmányi munkájukat is befolyásolja. Az orosz és a német tanszékek sem helyeslik az V. éves részképzést, részint mert tudatában vannak a már emlitett - sokszor egészségtelen - átfedéseknek, részint pedig azért, mert úgy érzik: a külföldön eltöltött idő már viszonylag keveset segiti elő a szaktanulmányokat. 4. A fenti nehézségek tudatában a Bizottság a részképzés áthelyezését javasolja. Nagy kérdés: hova? E probléma eldöntésekor nem szabod csak a jelenlegi helyzetet mérlegelni, hanem számolnunk kell azokkal a tényezőkkel is, amelyek perspektivikusan befolyásolni fogják a tanárképzést, s azon belül az idegen nyelvi képzést. Az Országos Oktatási Tanács 1977* április 23-i határozatában a következőket mondja: "Az idegennyelv szakokon oz egyetemi és főiskolai képzés első évében az oktatás súlypontja oz élő nyelv elsajátíttatása, gyakorlati nyelvi képzés legyen,... a külföldi részképzést a gyakorlati nyelvi képzési szakasz szerves részévé kell tenni. Ezért kívánatos, hogy a hallgatók a jelenleginél korábbi időpontban vegyenek részt a féléves külföldi részképzésben".
