József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979
1979. február 22., III. rendes ülés
A\0 A részképzés ez V. tanulmányi évre az alábbi megfontolások alapján került /ami egyébként az alábbiakban ismertetendő német nyelvi részképzésre is vonatkozik/: a hallgatók utolsó tanulmányi évükben kerülnek idegen nyelvi környezetbe, amikor már rendelkeznek a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, tehát eddigi tanulmányaikat summázni tudják. Az orosz nyelvi részképzés tantervét az érintett egyetemek oktatói állitották össze, és az illetékes magyar és szovjet minisztériumok hagyták jóvá. A heti 18 óra részképzés az alábbi stúdiumokat Írja elő:- 2 -szovjet kultúra és országismeret /előadás/ heti 2 ara szakkollégium S2 2 ;? szakszeminárium í? 2 :í szakdolgozati konzultáció ;t 2 x általános módszertani konzultáció ;t 2 ?? xx nyelv- és tilusgyakorlatok r.f 8 A kötelező stúdiumokon kivül minden hallgató egyéni érdeklődési körének megfelelően fakultativ szakkollégiumokat és szakszemináriumot is felvehet. A fenti részképzésen kivül az OM néhány éve a gyakorlati nyelvismeretek elmélyítése céljából az I* évfolyamban hathetes orosz nyelvtanfolyamot is bevezetett: 50 orosz szakos hallgató 1 tanár kísérővel január vagy április hónapban Odesszába utazik. A megjelölt létszám lehetővé teszi, hogy minden orosz szakos hallgató elvben részjegyen mindkét részképzési formában. 2.2.A német nyelvi részképzés célkitűzését illetően hasonló az oroszhoz, de története és szerkezete eltérő. A német szakos hallgatók szervezett formában 1955 óta vesznek részt a Német Demokratikus Köztársaságban részképzésen. Ekkor a III. évfolyam I. vagy II. félévében került sor erre az oktatási formára, 1969-től az V. évfolyam I. vagy II. félévében került sor a részképzésre, éspedig a berlini, a jénai, a rostocki, a hallei és a greifswaldi egyetemeken.
