József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1977-1978
1978. március 16., IV. rendes ülés
tó ezen túlmutató és máris tudományos tekintélyünk, tudománypolitikai szerepünk növekedésével járt. Kari viszonylatban kiemelendő, hogy sikerült több más tanszék együttműködését is megnyerni, Így mindenekelőtt a többi történész tanszékét, de bekapcsolódtak az Orosz, az általános és Alkalmazott nyelvészeti és az irodalmi tanszékek is. eladatként itt elsősorban a szervezeti-technikai feltételek javítása jelefltkezik. Az MTA tématámogatásában részesült a Finnugor Tanszék. A tanszék káderhelyzetében bekövetkezett súlyos változások átmeneti zavarokat okoztak, de a következő tanévtől kezdve az uj feltételeknek megfelelően módosított terv teljesítése biztosítottnak látszik. Végül ugyancsak tématámogatásban részesült az Altajisztikai Tanszéki Csoport a magyar őstörténeti kutatások végzéséhez és koordinálásához. A Tanszéki CSOport a Kar számos tanszékével együttműködve és más kutatóhelyek bevonásával egy “agyar őstörténeti kézikönyv megírásához megteremtette az alapot. Az egyelőre egyetemi jegyzetként megjelent kötetek országos jelentőségűek. A Finnugor Tanszék és az Aitajisztikai Tanszéki Csoport az akadémiai támogatás nagy részét a Studia üralo-Altaica c. sorozat kiadására fordította, melyből 13 kötet jelent meg komoly nemzetközi sikerrel. Az MTA által támogatott munkálatok második csoportjában kiemelt helyen kell megemlíteni a 10 kötetes Magyar Történelem cimü országos jelentőségű vállalkozást. Az V. kötet főszerkesztője és egyes részeinek szervezője, továbbá az I. kötet egyik fő fejezetének Írója karunk két oktatója. A munkálatok a tervezett ütemben folynak illetve folytak. E munkálatokhoz szorosan kapcsolódik a magyar történelem hazai és külföldi forrásai cimü téma. Ez a jelzett uj kutatási főirány központi témája lesz, ez különös súlyt ad az itt folyó munkálatoknak, izekben a munkálatokban a Középkori Magyar Történeti Tanszék, a Történeti Segédtudományok Tanszéki csoport, a Klasszika-Filológiai Tanszék és az ftarfpi Orosz Tanszék vesz részt. A munkálatok a tervezett ütemben folynak, országos koordinálásuk biztosított. Uj témaként jelentkezett a Szovjetunió népeinek történetére vonatkozó magyar források cimü téma, ebben a munkában való részvételre a Középkori Magyar Történeti Tanszék is kapott felkérést. Az MTA által kiemelt irodalomtudományi témák közül megemlítendő a Világirodalmi Kézikönyv Repertórium-kötetének Karunkon folyó szerkesztése továbbá az I. Irodalomtörténeti Tanszék munkálatai közül a XVIII/XIX századi irodalom- és kritikaitörténeti kutatások. Az MTA által irányított illetve koordinált munkálatokhoz kapcsolódik a II. Irodalomtörténeti Tanszék kritikai kiadási és XIX-XX.századi témái is. E munkálatok a megfelelő ütemben és színvonalon folynak. Az MTA által kiemelt és koordinált nyelvészeti kutatások közül karunkon a Gyakorisági szótár munkálatai folynak az Általános és a Magyar Nyelvészeti Tanszékeknek az Oktatásügyi Minisztérium külön támogatásával. A fentieken kivül Karunkon több olyan téma kutatása folyik, amely különböző egyéb vonatkozásban kapcsolódik az MTA egyes intézményeihez, bizottságához, vagy folyóiratához. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek között is van több olyan, mely igen jelentős - felsorolásukra itt nem vállalkozhatunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy az MTA országos irányitó szerepe Karunkon legjobban a történettudományok területén érvényesül, és ez hozzájárult a Karon belüli témakoncentrálódáshoz, szélesebb perspektiváju együttműködéshez is. Biztató kezdeményezések vannak az irodalomtudomány területén. Nem alakult ki megfelelően a nyelvészeti kutatások kapcsolódása az országos- 2 -
