József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1976-1977

1976. december 16., II. rendes ülés

1 & Róna-Tas András: az előterjesztett anyagot Jónak tartja, az egyetem tenni­valóit boncolgatja. Nem tartja megnyugtatónak a hallgatók részvételét az anyag összeállításában, javasolja, hogy a hallgatókat Jobban vonják be egy esetleges szélesebbkor!! vizsgálatba. Az I. évfolyam a legnehe­zebb a hallgatóknak. Szerinte nagy Jelentősége van az általános kollé­giumoknak, fontosnak tartaná, hogy pl. a Bevezetés a nyelvtudományba és a Bevezetés az irodalomtudományba c. kollégium legalább 2 féléves anyag legyen. Nyíri professzorhoz kapcsolódóan elmondja, hogy a kampányszerű tanulás az egyetemen folyó vizsgáztatás kérdésével függ össze. Lehetetlenné válik az egyetemen a vizsgák előtti két hétben az oktatás a sorozatos zárthelyi dolgozatok miatt. Még vasárnap is Írnak a hallgatók. Ez lehe­tetlenné teszi az oktatás folyamatosságát.- Eelül kellene vizsgálni a zárthelyik Jogosultságát. A diákköri munkával kapcsolatban elmondja, hogy az idegennyelvi diák­körökben nem megnyugtató a munka. Kevés a nyelvészeti dolgozat. Kéri, hogy több nyelvészeti problémát dolgoztassanak fel a hallgatókkal. Ez csak tudatos irányítással valósítható meg. Az oktatói szemináriumokat Jónak tartaná, ez kapcsolódna a Tudományos Bizottság ülésszakainak tematikájához. A Javaslatoknál problémásnak tartja azt, hogy nem eléggé konkrétak. Jobban meg kellene határozni a teendőket. A külföldi részképzéssel egyetért, nem hallgathatunk arról, hogy a külföldön eltöltött időnek nyelvi szempontból nagy Jelentősége, pozitív hatása van. Az önálló munkára való nevelés-problémáját a tanár­diák kapcsolatban látja. Ahol Jó ez a kapcsolat ott problémák kevésbé merülnek fel. A tanár-diák kapcsolatnak a fizikai feltételei nincsenek meg, kevés a tanterem, könyvtár, szemináriumi helyiség. Szádeczky-Kardoss Samu: az előterjesztett anyag első bekezdéshez kiegészí­tésként az egyéb szakot is hozzátenné, mivel a karon nemcsak tanársza­kos képzés folyik pl. görög. A szakdolgozatokkal kapcsolatban elmond­ja, hogy az uj tantervben változtatásokat kell eszközölni. Javasolja, hogy a szakdolgozati témák kiválasztása az I. szigorlat letétele és az V. félév kezdete között történjen meg. Ezzel együtt a szakdolgoza­tok cédulaanyagának és vázlatának benyújtási határideje a IV. év ele­jére kerüljön. így egy félévet nyernénk a III. évből. A Javaslatokat soknak tartja, kevesebb, de lényegretörőbb legyen. Benedek Nándor a szakdolgozatok témájának választásánál a Jelenlegi gyakor­latot nem tartja helyesnek. A hallgatók maguk választják ki azt a tár­gyat amiből írni szándékoznak. Régen mind a két szakból kellett dolgo­­zatot írni és ez volt a Jobb. Helyesebbnek tartaná, hogy a két tanszék­­vezető jelölje ki, hogy a hallgató melyik tárgyából készítse a szakdol­gozatát. Az idegennyelvi tanszékeken a témák kiírására nagy gondot kell fordítani, olyan témák kerüljenek a hallgatók elé, amiket a könyvtárak­ból ss a rendelkezésre álló anyagokból el tudnak készíteni. Szükséges­nek tartja a könyvtárak fejlesztését. / Szalámin Edit: egyetért Róna-Tgs professzor megjegyzésével, mely szerint a Javaslatok elvontak, nem eléggé konkrétak. Ezt azzal magyarázzál, hogy az Oktatási és Nevelési Bizottság előtt nem volt világos, hogy mi lesz a Jelentés és a Javaslatok feldolgozási menete, melyik fordulóban fog­lalkoznak a Javaslatokkal a határozathozatal szintjén. A tanszéki Ja­vaslatokban sokkal több konkrét Javaslat volt, lehetetlen lett volna valamennyit felsorolni^ másrészt az is kizárja részletes felsorelásukat, üogy gyakran egymásnak_ellentmondók voltak. Az adott körülmények között az Oktatási és Nevelési Bizottság azt az utat látta helyesnek, hogy ál­talánosítson, megvilágítsa a tennivalóka fő irányát, a részletes kidol­gozást másik, szekció vagy tanszéki szintű vita hatáskörébe utalva.- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom