József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976

1976. január 28., II. rendes ülés

- 5 -»lánynak szaktanárokat, Nem is annyira elvileg van ez ellen kifogás* hanom ismét a feltételek hiánya merül fel. A szakközépiskolára és a szakmunkásképző intézetre való tanári felkészítés ugyanis a metodikai képzés kibővítése, az iskolai gyakorlás uj rendszere nélkül nehezen valósítható meg.

4. Egyértelműen üdvözlik a szakcsoportok a tanárképzés mellett a szakemberképzés intézményesítését a bölcsészkarokon. Nem hangzott el észrevétel az ellen seo, hogy e kétfajta képzés szétválasztására a II. évfolyamon kerüljön sor.

A történeti Szakcsoport eme képzési rendszer jelentőségét abban látja, hogy "egyfelől lehetővé teszi a tanári pályára valamilyen okból nem alkalmas hallgatók kiszűrését, másfelől - és ez a dolog nagy jelentőségű oldala - a tudományos képzés kiszélesitésót". Szükségesnek látszik azonban a kétféle képzés arányának méghatárezása, hogy nem.tanárokat csak a társadalmilag szükséges mennyiségben képezzünk.

5. Viszont egyértelműen helytelenítik a szakcsoportok mind a tanárképzés, mind a szakemberképzés képzési céljában azt a követelményt, hogy a végzettek “képesek legyenek szaktudományaik önálló művelésére”. A nem tanárszakos képzés céljában azt is túlzott igénynek tartják, hogy a végzettek "önálló irányi tó munkakörökből adódó feladatok 'ellátására" legyenek alkalmasak. Mindezt a képzés egyeseknél elérheti, de általános képzési célként szerepeltetni nem reális. Inkább azt kellene hangsúlyozni a permanens művelődés szellemében, hogy a végzettek képesek legyenek szaktudományaik uj eredményeinek követésére és ezeknek munkájukban való alkotó alkalmazására.

II• A képzés szerkezete, keretei, képzési szintek, a képzés _idő_fartama.

1. A szakcsoportok a dolog kidolgozatlansága miatt nem tudják megfelelően értelmezni a képzés szerkezetével kapcsolatos ama fontos kitételt, hogy a képzés "főiskolai és egyetemi szinten" folyik.