József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1974-1975

1974. december 5., II. rendes ülés

(o1 ■3. 4« Ismeretterjesztés, leül túra, sport A kollégiumok jelentős feladata a hallgatók általános műveltségének bő­vítése,kulturális igényeik magasabb szintre emelése, testi, fizikai képzésük segitése.A kollégiumok egyrészt felhívják a figyelmet a jelen­tősebb rendezvényekre, közös mozi- vagy színházlátogatást szerveznek, másrészt maguk is szerveznek ilyen jellegű rendezvényeket. Az Eötvös Kollégium pl. előadássorozatot szervez, amelyben szerepel a iiszatáj folyóiratot bemutató előadás és amatőrfilm-bemutetó, zenei, irodalmi és jogi témájú előadás. A Móra Kollégiumban ballada-kör alakult, amely a Szövőgyár KISZ-lclubjában is fellépett,a Móra Kollégiumnak önálló folyóirata is van, a magunk, amely főleg az irói ambícióval rendelke­ző kollégistákat gyűjti maga köré, ill. biztosit számukra fórumot. Havonta egy alkalommal az egyetem néptánc-csoport táncházat rendez a kollégium klubtermében.A kollégiumi házikonyvtár ügyeletét kollé­gisták biztositják, e munka közben.megismerkednek a kis könyvtárak kezelésének kérdéseivel is. Kovák-Ákos, az Egyetemi Könyvtár munka - társa., évek óta módszertani tanfolyamokat vezet e témakörben. A sport terén valamennyi kollégiumban meglehetősen korlátozottak a le­hetőségek : tornateremmel csak a Móra Kollégium rendelkezik, itt ugyan van kosárlabdapálya is, azonban ez jelenleg építkezési felvonulási terület.A legáltalánosabban elterjedt testedzés a kocogás. A lányok közül tavasszal sokan tollaslabdáznak:, népszerű továbbá a kosárlabda, a fiuk körében a labdarúgás, Több sportágból kollégiumi versenyeket is rendeznek.- 6 -5• A kollégiumok egymás közti kapcsolata ás viszonyuk a karhoz A kollégiumok kapcsolatot tartanak egymással, bizonyos rendezvényeket közösen szerveznek meg, s tapasztalataikat kölcsönösen kicserélik egymással. Az együttműködés különösen 3 vonatkozásban mutatkozik ígé­retesnek s a közös programok ás rendezvények terén, a diákbizottságok és az igazgatás közvetlen kapcsolatában, s végül a szakkollégiumi szakmai muhka vonabkozásában. A kar és a kollégiumok együttműködését a nevelés vonatkozásában a komp­lex nevelési terv szabályozza. A kari állami és pártvezetés kapcsolata a kollégiumhoz az igazgatók megítélése szerint jó, a kar szükség ese­tén hathatós támogatást nyújt a kollégiumoknak, /a kar jelentősen segí­tett a kollégiumi könyvtárak fejlesztésében/ megértéssel kezeli prob­lémáikat .Hasonlóan jó a kollégiumok és a KISZ-Bizottság kapcsolata, viszont a KISZ-alapszervezetek és a kollégiumok viszonya még kívánni­valót hagy maga után. A kollégiumok főleg azt hiányolják, hogy a HISZ- alapszervezeteket patronáló tanárok nemigen keresik fel a kollégiumot akkor, amikor kollégisták ügyében kell állást foglalniuk.A 6o-as évek­ben kialakult kollégiumi patronáló rendszer gyakorlatilag nem létezik többé, nincs is rá szükség, mert helyette uj formák jöttek létre, amelyek lényege egyfajta munkakapcsolat. Ez a kapcsolat azonban az egyetemi oktatoknak csak egy részére vonatkozik. A korrepetálásban különösen aktivan veszik ki részüket a fiatalabb oktatók, s mint a fenti felsorolásból is kiderül, a kar felelős funkcióban lévő oktatói is gyakran megfordulnak a kollégisták között, vannak azonban olyan oktatók is, akik egyáltalán nem érdeklődnek a kollégiumok élete iránt. 974/St. készült 5o pld. A soksz. eng Dr. Béla Dénes hivatalvez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom