József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1974-1975

1974. december 5., II. rendes ülés

53- 4 -csoport a következő: kai orosz nyelv /űr. Pete István/

Német stilisztikai elemzések /Dr. Gerhard Meyer/

Modern műelemzés /Dr. Vörös László/

Munkásmozgalom 1944-45 /Dr. Sólymai Magda/

Mai munkásosztály /Gumigyári felmérés/ /Dr. Sólymai M. és Dr. Mioheller/ Pedagógiai pszichológia /Dr. Veczkó József/ /Dr. Michellwr Magdolna/ Kriminalpszichológia /Dr. Eonyó J. - Dr. Duró Lajos - Dr. Veczkó József/ K téma jellegétől föggően egyéni felkészülés után csoportos vitára kerül sor. A cél ne" csak uj ismeretek megszerzése, hanem a tudományos munka alapkérdéseinek elsajátítása a módszerek tekintetéhen is. A feldolgozott témákból több esetben StDK-dolgozat, később esetleg szakdolgozat is készül. Hasonló jellegű tanulmányi munka folyik a kollégium rendeltetésének megfelelően az Eötvös Kollégiumban. Itt egyrészt az idegennyelv tanítására fektetnek súlyt: nyelvszakos kollégisták vezetésével jelenleg a következő nyelvi tanfolyamok folynak: haladó angol /heti 4 óra, Madaras Zs./, középhaladó angol /heti 5 óra, Bugyi I./, kezdő angol /heti 4 óra, Zöldi K./, kezdő német /heti 2 óra, Schauer Hff/.

A tanfolyamot vezető hallgatók dijazása ill. jutalmazása nincs kellően biztosítva. A nyelvórákon való résztvételta kollégium szabályzata valamennyi nem nyelvszakos kollégista számára eloirja. Hasonlóképpen előírás a diákkörök munkájában való aktiv részvétel. A felolvasásra kerülő dolgozató';at a kollégiumban is megvitatják. Ezen túlmenően évenként egy-kettő szakvezető tanár irányításával 1-2 szakszemináriumot szerveznek. Ilyen szeminárium:

Hegel filozófiája /Dr. Kaposi Márton és Dr. Suki Béla/

Történeti poétika /Dr. Horváth Iván/

Ezekről az újabban kialakult oktatási formákról a karnak ill. egyes tanszékeknek nem sok tudomása van, a program kialakítása lényegében a vállalkozó szellemű oktatókra hárul. Célszerű lenne megvitatni, hogyan lehetne a szakszemináriumi munkát az egyetemi okát ómunkával koordinálni ás a különböző szervezésből következően az egyes oktatókra h -ruló terheket csökkenteni. A szakmai képzéshez szorosan kapcsolódik a^pályaorientáció kérdése. Ebben a vonatkozásban különösen a Móra Kollégiumban dolgoztak ki eredményesnek látszó módszereket. Itt különösen a :íTanár lettem1’ c. sorozatot emelnénk ki, amelynek keretében a kollégium egykori tagjai számolnak be a munkahelyi beilleszkedés és általában a tanári pálya gondjairól, az elért eredményekről. Hasonló irányban hat a kollégium egy másik sorozata, a ’’Tanárok emberközelben”. itt a kollégisták a kar és az egyetem neves oktatóival beszélgethetnek el tudományos és közéleti tevékenységükről..A többi kollégium egy-egy Qloadás keretében igyekszik a kollégistákat választott pályájuk felől behatóbban tájékoztatni, ill. hivatastudatukat erősíteni.

5. Eszmei-politikai és erkölcsi nevelés

Mivel a kollégisták politikai nevelésének fő szintére a KISZ, ezért a kollégiumok vezetősége nagy súlyt fektet a KISZ-alapszervezetekben folyó vitákra, rendezvényekre,. Egyes - elsősorban a hallgatókat közvetlenül érintő - kérdések vitája gyakran éppen a kollégiumban, szoba-’ közösségekben zajlik le. Ezen túlmenően a kollégiumok maguk is igyekeznek, megfelelő alkalmakat biztosítani a kollégisták eszmoi-politi-97^/St. Készült 5o pld. A soksz. eng. Dr, Béla Dénes