József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1972-1973

1973. május 17., III. rendes ülés

A nyelvoktatás célja és helye az idagennyelvszakos tanárjelöltek képzésében Köziemért tény, hogy hazánkban az utóbbi 15—20 óv alatt ugrásszerűen megnőtt a nyelvtanulás iránti érdeklődés; ugyanakkor azonban nyelv­­oktatásunk országosan, ez oktatás minden szintjén, elmarad attól a hatékonysági foktól, amely eredményesen biztosáthatná a megnövekedett igények reális kielégítését. Az MSZMP KB 1972.júniusi határozata állami oktatásunk fejlesztéséről központi intézkedéseket sürget, melyeknek rendkívüli fontossága mellett tisztán kell látnunk, hogy az oktatás­nevelés, - igy a nyelvoktatás - szintjét országos méretekben lényegében az t tárózza meg, milyen nyel/tanárokat nevelünk egyetemeinken és főiskoláinkon. Az egyetemi idegennyelvszakos tanárképzés alapvető célja az,hogy az idegen nyelvet jól tudó, az idegen kultúra főbb vonásait ismerő, gya­korlati szakembereket képezzen, akik el tudják látni a középiskolai nyelvtanári feladatokat, de akik képesek a népgazdaság más területeinek nyelvet tudó szakemberigényét is kielégíteni, s akik az egyetem el­végzése után nemcsak az iskolában, hanem az ipar, a külkereskedelem, az idegenforgalom vagy kulturális élet területén tudják hasznosítani nyelvtudásukat. Mivel a népgazdaságnak gyakorlati szakemberekre van szüksége? a nyelvtanárképzés legfontosabb feladatának az idegen nyelv megtanítását kell tekintenünk. Amikor az egyetemi nyelvoktatás /értve ezen a továbbiakban az idegen­nyelvszakos tanárjelöltek gyakorlati nyelvi képzését/ helyzetét vizs­gáljuk, akkor három kérdéscsoportot látszik célszerűnek szemügyre venni 1'./ Milyen feladatokat kell elvégeznie az egyetemi nyelvoktatásnak? 2a/ A jelenlegi körülmények között hogyan tud az egyetemi nyelvoktatás megfelelni a reá háruló feladatoknak? 3./ Hogyan lehetne biztosítani azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik a feladatok eredményes teljesítését? 1./' Az egyetemi nyelvoktatás feladata, hogy a középiskolai érettségi vizsgán, illetve a felvételi vizsgán megkövetelt nyelvtudásszintet felemelje arra a szintre, euk"yeí a nyelv- és irodalomszakos birtokában lévő tanárnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy munkáját az iskolában vagy a népgazdaság egyéb ágaiban kielégítően el tudja látni. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti: Készült: 60 pld-ban, Eng. :dr„Bélr. Dénes hivatalvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom