József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1971-1972
1972. január 20., II. rendes ülés
- 10 -■ ' - ?<< » módosítására; tovább fejlesztésére kerül sor, a szekció-keretben együttműködő tanszékek az eddigihez hasonlóan vagy még jobban megtalálják majd az összehangolt tervezés útját. A tantervekben megnyilvánuló harmónia bizonyos pontokon mintha az oktatási metódusok kölcsönös megismerésének s e tapasztalatcsere tanulságai kamatoztatásának a bizonyítékaként is értékelhető lenne. A négy nyugati nyelv és irodalom /angol, francia, német, olasz/ tantervének, előadás-, gyakorlati foglalkozás- és vizsgabeosztásának szinte teljes szimmetriája mindenesetre az oktatási metódusoknak bizonyos f&ku egybehangoltságáról is vallani látszik. A többi szekció egy része is-jélzi, hogy történtek lépisek a módszertani tapasztalatcsere irányában. Más kérdés, hogy ezen a téren különösen veszedelmes lenne az uniformizálást erőltetni: nemcsak a tantárgyak természetébői,hanem az oktatók egyéniségéből fakadóan is indekolt, sőt szükséges a több szinüség a szekciók keretein belül. Arra kívánatos legfeljebb ügyelni, hogy egymásnak bántóan .ellentmondó, egymás hitelét veszélyeztető diámétrális eltérések ne mutatkozzanak egy szekció /vagy éppen egy szaktárgy/ keretein belül egyetemi oktatásunkban. Ha a bekért tájékoztatások egy részének hallgatásából ia szabad következtetést levonni, úgy tűnik, a félévközi számonkérések, zárthelyik racionális időbeli megosztásánál nem jelentkezik kirívóbb probléma a szekciókon belül. Az ifjúság, a KISz képviselőinek következetes szóhoz juttatás^ a szekciók ügyeinek intézésében bizonyára hozzájárul - a kivánatos, hegy a jövőben egyre fckozottabban járuljon hozzá, - olyan beosztás biztosításához,'amelynél a hallgatók egyenletes munkaterhelésének az elve érvényesül. Hogy e téren a több tanszéket összehangoló szekció működése kedvező lehetőségeket rejt magában, ez evidens. /Más kérdés a feljebb már érintett szekcióközi összehangolás szükségessége, mint ahogy a félév vé^i vizsgák kedvező beosztásának előfeltételeit is az uj tanulmányi szabályzat összkari keretben biztosítja minden korábbi szabályozásnál eredményesebbehT/A kutatásban az egyéni munkák összehangolása vagy éppen egyes kutatók közös feladatok megoldására való összefogása egyelőre az e^yes tanszékek keretében történik csak általában Karunkon. Kivétel szamba megy az olyan vállalkozás, mint Szeged illetőleg a Délalföld történetének a megírása, amely túlnő a tanszéki kereteken. Az örszágos tervek egyik vagy másik ágának a megvalósításába is inkább egy-egy tanszék kapcsolódik be s nem egy egész szekció. Úgy vélem, ez a tudományuk egyre nagyobb specializálódásának a korszakában természetes jelenség. Ez azonban távolról sem jelenti, hogy a szekció-keretbe tömörülésnek ne lennének a tudományos munka területén is kedvező kihatásaié.Az egyes diszciplínák művelői gyakran szorulnak rokon szakok segítségére. Ilyenkor a szakcsoport adta szorosabb kapcsolat megkönnyítheti az egy-egy téma komplexitásában rejlő akadályok gyors és eredményes leküzdését. A tanszékek által képviselt tudományágak általánosabb, elsősorban ideológiai vonatkozásai az esetek túlnyomó többoégébon olyanok, hogy több rokon katedra munkatársait egyként foglalkoztatják. Éppen ezért szakmai-ideológiai viták, értekezletek igazán termékeny talaja - kivételes esetektől ol-' tekintve - inkább lehet egy szekció, semmint egy magában álló tanszék. Más kérdés, hogy ennek a nem uj felismerésnek a-gyakorlati konzekvenciáit maradéktalanul levonni nem mindig sikerül. Jó lenne, ha a szekciók ilyen vitáiból többször kerekedne ki publikálásra is alkalmas Készült: 25 pld-ban, Eng.i dr.Béla Dénes kari titkár.
