József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1971-1972
1972. április 14., III. rendes ülés
egyetemi csoportjukban hátrébb kerül ha tnck„ Oktatóink nen számolnak eléggé az ilymódon létrejött traumával, ami nen ritkán hosszabb időre is jelentősen befolyásolja sok hallgató teljesítményét, Az alsóbb évfolyamokon a. diákok nég nen tudják ezt kellő módon v megemészteni"* hajlamosak a szubjektivizmusra, ami féltékenységben,."kivételezés" és "pikkelés" vélt feltételezésében nyilvánulhat meg. Ezt csak növeli az egyetemi oktató munkának az iskolaitól eltérő azon sajátossága, hogy a tehetségesebb hallgatókra fokozottabban koncentrálnak az oktatók. Nem is lenne szerencsés változtatni ezen, de párosulnia kell a megfelelő tapintattal és pszichológiai érzékkel az oktatók részéről. A két emlitett jelenség káros kihatása már azzal is csökkenthető, ha az oktató felhivja azokra a diákok figyelmét. A pedagógiai érzék szükségességét egyébként sora ért hangsúlyozni.' Elsőéves hallgatóink szinte kivétel nélkül abban látják az iskola és az egyetem közötti különbséget,hogy az iskola inkább nevel, az egyetem inkább oktat. El is marasztalják ezért az egyetemet. Részben nem kellő megalapozottsággal, mivel nem veszik figyelembe kellőképp a két intézmény közötti különbséget-, /De nem is hívják fel erre a figyelmüket./ Részben viszont jogos ez a birálot: véleményünk szerint nem azért, mintha az egyetemen nem folyna nevelő munka, hanem azért, mert ezt általában élesen elválasztják az oktatástól, A v Konensky által megfogalmazott elv - az oktató tevékenység mint a nevelés alapja - nem érvényesül eléggé karunkonf s ennek következtében az oktatói tevékenység,az órák alapvető,szerepe a nevelésben mintha nem lenne eléggé a középpontba állítva. A patronáló tanári rendszert elsősorban az első- éa részben a másodévesek helyeslik maradéktalanula S valóban, ott is látszik szükségesnek: felsőbb évfolyamon a szakdolgoz:tvezető tanárok szerepét kellene jobbon hangsúlyozni, S érdemes felfigyelni a patronáló tanárok vonatkozásában egy hallgatói megjegyzésre: "De vigyázzon az önállóságunkra!" Az önállóságot egyébként is jogosan állítják a centrumba a hallgatók. A baj csak ott van, hogy ugyanazok, akik általában az önállóság mellett kardoskodnak, kérdőívükén az anyagkövető szemináriumokat hiányolják, tehát a gyakorlatban éppen a kívánt önállóságot Készült: 60 pld. A soksz.eng,sdr.Mátéfi Tibor főelőadó.
