József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1970-1971
1970. december 16., II. rendes ülés
(A- 23 -fentebb vázolt a egymással szemben álló szempontok eredőjeként hallgató vezetőségi tag megválasztása látszik hasznosnak, erre ne kerüljön sor. Nézetünk szerint főleg a pártbizottság összetételénél jöhetnek szóba hallgatók /kb. karonként 1-1/, és ennek realizálására az őszi választásoknál törekedni is kell, bár nagyjából évenkénti váltásukkal, tehát bizonyos fluktuációjukkal számolni lehet. 4. / Komoly fogyatékossága pártmunkánknak, hogy igen -nagy aránytalanságok mutatkoznak a párttagok, mint egyének munkájának ifjuságcentrikusságában. Ennek bizonyos mértékben óhatatlanul Így kell lenni objektiv tényezők miatt: visel-e közéleti funkciót, patronáló-e egy adott időszakban döntően a tudományos munkára koncentrál-e valaki stb. A probléma nem a dolog eme praktikus területén van, hanem abban, hogy egyese, jnél ez elvi, szemléleti kérdés: nem látják az ifjúság körében végzett pártmunka fontosságát, ill. más, kevésbé lényeges dolgokat az elé helyeznek. Az alapszervezetek, de mindenekelőtt a pártcsoportok tehetnek sokat ennek a szemléletnek megváltoztatásáért. 5. / A párt irányitó tevékenységének leggyengébb pontja a KISZ alapszervezetek közvetlen pártirányitása. Ez annál is inkább komoly hiányosság, mert itt van a KISZ-munka tömegbázisa. A fogyatékosság főbb okai a következők:- a pártcsoportok mint kollektívák - néhány kivételtől eltekintve - nem kisérik rendszeresen figyelemmel a hozzájuk tartozó KISZ-alapszervezetek munkáját;- mind a pártcsoportok, mind a vezető pártszervek többnyire elintózettnek tartják a KISZ alapszervezetek pártirányítását a párttag évfolyamfelelősök munkálkodásával. Ez feltétlenül nagyon lényeges momentum, de semmiképpen sem merítheti ki a pártirányitást általában;- a vb. és az alapszervezeti vezetőségek sem keresték meg a lehetőségeket a KISZ alapszervezetekkel való esetenkénti közvetlenebb kapcsolatteremtésre. /Erről a pártmegbizatásrokról szólva irtunk részletesebben,/
