József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1970-1971

1971. május 19., Elnökség II. ülése

2. napirendi pont

Csukás Istvánt Nem értékelésre vállalkozik, pusztán tájékoztatás a colja* Néhány általános benyomásról ad számot. Az a megállapítása hogy az egyéni kádorképsési tervek általában a dékáni körlevél intenciói és a megadott szempontok alapján készültek* üü. térések vonva! a feladat értelmezésébúnf ezek árnyalatiak* A káderfejlesztósi terve]: többsége röviden, tömören, vezárszó-özeriien fogalmazza meg a feladatokat* A másik csoportban a tervei: inkább magyarázó, indokló szövegeket tartalmaznak* A harmadik csoportba tartozó tervek inkább minősítések. Három tanszéki anyagtól hiányzik a tanszék, vezető kádorkéizési torve. A dékáni köriratból nem derül ki világosan, hogy a tanszékvezetőknek önmaguknak is kell-o tervet kóozitoü ok. A terveket összességében mindet el lehet fogadni* Ifliirö egyik konkrét célokat tűz ki az elkövetkezendő négy évre, mindegyik ounkax>rogramot tartalmaz, függetlenül a formától. Következetesen érvényesítik az oktatéi hármas követelményt, és ezeket a feladatokat a harmonikus fejlődés biztosítása érdekebentűzik ki. Az oktatási célkitűzéseknél a középpontban a reform áll. A tananyagról, módszerekről, a hallgatók önálló au kajának kibontakoztató kiscsoportos foglalkozásokról, a szakhoz ill. a tudomáayág collegéhez igazodó legne felelőbb oktatási formák kialakitósárol is szó esik* Jól érzékeltetik a tervek, hogy a felsőoktatási reform elvei hogyan mennek át a gyakorlatba* A nevelést az oktatási folyamatban igyekeznek me rvalósitóiai a tr as céhek* Az oktatás korszerűsítését mindig etében növelési aspektusokból Is vizsgálják a tervek*

kivüíi kifejezetten neveié sif dada tokra kisebb hangsúly esik* A hagyományos formák említésével találkozunk, ezek nem kapnak akkora hangsúlyt. Az oktatók ideológiai képzéséről, a szervezett továbbképzésről igen kevés szó esik* i’-z feltűnő de nem negatívum. Oka az, hogy az oktatók túlnyomó többsége xnár elvégezte a fii -sófia szakosítót. A további ideológiai képzésnél az önképzés kerül előtérbe.

A nagy számban kandidátusi vizsgára készülő oktatóknak a f iluzógiai vizsgát is le kell tcrmiök, ez is sokszor szerepel a tervekben.

Az ideológiai politikai továbbképzésnél a szekciók szalaaai-ideológiai vitáin van a hangsúly* Az összkép megnyugtató ezen a téren.

Igen gazdag a tudományos program. A kutatási témák száma igen jelentős. A Kar oktatói testületéből j^L-eu a kandidátusi fokozat megszerzését tűzik ki uaguk elé. Differenciáit ké^et mutat ez. Jónó— hány értekezés befejezés előtt áll, s egy-kót éven belül elkészül, de elég nagy azoknak a száma is, akik a fokozat megszerzését a tervidőszak vófjóre tervezték. Több fiatal oktató a következő tervidőszal kandidátusi vizs^jónak megalapozására tör ekszik* Akadémiai doktori fokozat 13 egyéni tervben“szerepel. Itt is differenciált a helyzet* egyetemi doktori cimc-fc 7 oktaté kíván szerezni. Az idegen nyelvtanulásról nem készített statisztikát, a szinten tartás, a szakirodalom olvasása mellett a fiatal oktatók között elég nagy az intenzív nyelvtanfolyamra jelentkezők száma, javasolja az igények kigyűjtését. A tervekben hangsúlyjzottan szerepel az idegen nyelvok tanulása, s ezek mellett nagyon sok a külföldi utakra vonatkozó igény is. Jó lenne ezeket is kigyűjteni és éves ütemezésben nyilvántartásba venni. Néhány esetben konkrét javaslat olvasható egyegy oktató előléptetésére is, ezeket is számba kellene vonni. Befejezésül felmerült,hogy milyen garanciája van sok szép elképzelés