József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1968-1969, Szeged
1969. március 29., IV. rendes ülés
- 5 -A pályázók fentiekben vázolt tudományos óe nevelői munkásságát mérlegelve megáll api tható t hogy Diószegi Vilmos és Kodolányi János professzori szintű, nemzetközileg elismert, nagy tapasztalaté, széles látókörű kutatók, akikkel szemben Ferenczi Imre főleg tudományos szempontból, de oktatói tapasztalat tekintetében is, rendkívül hátrányos helyzetben van» A pályázók rangsorold át ez a körülmény eleve meghatározza» A minden szempontbél megfelelő személy kiválasztása del©» e cetben különösen fontos, mert a Karnak most már megnyugtató megoldást kell találnia a Néprajzi Tanszék vezetésének óvek óta halogatott ügyében» Döntésünkben erre feltétlenül tekintettel keli lennünk, s ez arra késztet, hogy a pályázók közül Diószegi Vilmos és Kodolányi Jánost tartsuk alkalmasnak az állás betöltésére» Ok nemcsak szakmai szempontból állanak magasan a harmadik pályázó színvonala fölött, hanem lényegesen nagyobb ós fontosabb közéleti, tudományszervező tevékenységgel renuölkeznek, mint Ferenczi Imié, és vezetői képességeikről is sok éves eredményes munkájuk tanúskodik» Dió. zegi V» és Kodolányi J» rangsorolásában nem könnyű dönteni. Diószegi első helyezése mellett szól az, hogy irodalmi munkássága Kodolányiónál valamelyest nagyobb, de főleg az, hogy szibériai terepkutatásai alapvető jelentőségűek. Ezt viszont Kodolányi J. kiegyenlíti azzal, hogy munkássága szélesebb sugarú, ós hogy kiemelkedő vezető-irányitó készséggel rendelkezik* Indokolt tehát ”aequo loco” javasolni a két pályázót az állás betöltésére, közülük bármelyik komoly nyeresége lenne a BTK-nak, ós velük jelentős mértékben megerősöáne a Tzegcdon az utóbbi években kialakított uralisztikai kutató központ io» Ezek alapján tisztelettel javu óljuk a fc. Karnak, hogy a Néprajzi Tanszéken betöltendő docensi állásra ”aequo loco” helyezéssel Kodolányi Jánost ós Diószegi Vilmost terjessze föl» Végül pedig Ferenczi Imrének a Koron eddig végzett munkáját rokon ez env el elismerve, sajnálatosnak kell minősítenünk, hogy pályázata a novosebb pályatársaké mellett reálisan nem volt értókolhefcő. Úgy tetszik, hogy o hátrányba kerülésért őt más módon kárpótolni kellene» Ferenczi Imre p lyázata egyébként nem csak tortalmoilag, hanem formai szempontból som felelt meg az előirt követelmónyoknoki okleveleinek hitelesítés nélküli másolatait nyújtotta be, s okképp a 170/196ß /M»K»16/ oz. utasításban foglalt követelményűknek nem tett eleget» E tény súlyát és jogi 103
