József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. április 26., IV. rendes ülés
7£3- 3 -g/ Az oktatók elbírálásánál /előléptetés, kinevezés, prémium, szabadság, külföldi tanulmányutak stb./ az intézmények vezetői vegyék fokozottabban figyelőmbe a színvonalas nevelőmunkát. Ennek propagálásáról is gondoskodjanak. Az esetleges létszámcsökkentésnél ügyeljenek arra, hogy a nevelőmunkában kiemelkedő oktatók az egyetemen maradjanak, A tanszékvezetőktől kérjék számon, hogy reálisan ismerjék beosztottaik oktató és nevelő munkáját, hiszen alapvetően ők tudják megítélni az oktatók tevékenységét, 2, Az egyetemek és főiskolák vezető szervei segítsék elő a hallgatók öntevékenységének kibontakozását, fordítsanak nagyobb gondot a hallgatók ügyeinek intézésére »~tegyék hatékonyabbá a nevelőmunka irányítását. a/ A KISZ szervezet képviselőit szélesebb körben vonják be az intézmény különböző szerveinek /egyetemi, kari tanácsok, tanszékek stb,/ munkájába. Adjanak nekik önálló feladatot, amelynek megoldásáért felelősök. Egyes egyetemeken, főiskolákon a tanszékvezető irányité alap&zervezet képviselője i£ sával tanszéki tanács működik, melynek tagja a KISZ s az alapszcrvezet rendszeresen részt vállal a tanszék tudományos és szervező feladatainak megoldásából. Meg kell keresni annak is a módját., hogyah lehetne aktivizálni a KISZ vezetőket az állami vezető szervek tanácskozásain. b/ Bővítsék ki a hallgatók képviselőinek /KISZ vezetőknek/ hatáskörét a hallgatókat közvetlenül érintő kérdések eldöntésében /ösztöndíj,‘segély, kollégiumi elhelyezés és kizárás, külföldi utak ös vizsgaengedélyek stb,/. Kérjék ki az intézmények vezetői a hallgatók véleményét a reform végrehajtásának eredményeiről, problémáiról. Helyes, ha a.pártszervekkel egyetértésben rendszeresen tájékozódnak a hallgatók tanulmányi, politikai és egyéb természetű problémáiról, és ezekre válaszolnak illetve intézkednek. Vannak olyan egyetemek és főiskolák, ahol rendszeresen tartanak hallgatói konferenciákat, s az oktatók, a pártszorvek képviselői és a fiatalok együtt vitatják meg az oktató-nevelő munka helyzetét, egyes kérdéseit, tennivalóit. c/ Nagyobb gondot kell fordítani azokra az adminisztratív szervekre /rektori, dékáni hivatalok, oktatási, gazdasági osztályok/, ruíielyek az oktatókhoz hasonlatosan naponta kapcsolatba kerülnek a hallgatókkal. Olyan dolgozók foglaljanak a hallgatókkal, akik ezt a munkát is nevelő szándékkal tudják végezni, türelmesek, sdgitőkészek, de meg tudják követelni a rendet és a pontosságot. d/ A hallgatók nyári munkalehetőségének biztosítására munkairodát kell nyitni több felsőoktatási intézmény székhelyén /Budapesten a Műszaki Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, a József Attila Tudományegyetemen Szegeden, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és Pécsett/. e/ A nevelőmunka összehangolása az állami vezetőszervek feladata, A felsőoktatási intézmények állami vezetői hangolják össze nevelési terveiket . a párt- és a KISZ szervezetekkel. A nevelő munka irányítása, tervezése 6s szervezése alapvetően a tanszékvezetők, dékánok, igazgatók illetve rektorok feladata« A tanév beindulásakor oktatói értekezleten határozzák meg a feladatokat. Vegyenek részt a vezetők a KISZ vezetőképzőkön és ott adjanak programot. Félévenként helyes, ha a karok vezetői közösen megbeszélik a “nevelőtanárok", KISZ vezetők és az egy csoportot oktatók bevonásával az egyes csoportok tanulmányi, politikai és nevelési teendőit. A novelőmunka összehangolása szükségessé teszi, hogy a . felsőoktatási intézmények vezetői időnként beszámoltassák a kulturális, kbllé-* St.sz.s 34-4-1/1966. Készült: 120 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár.
