József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. április 26., IV. rendes ülés
A viták réaztyevőit elsősorban a naciönalizmus kérdésköre foglalkoztatta. E kérdés legkülönbözőbb elméleti-történeti, valamint aktuális politikai aspektusát érintették« így behatóan tárgyalták a 48-as magyar forradalom és szabadságharc helyes történeti értékelését, különös tekintettel arra a vitára, amely magyar, valamint román és szlovák történészek között kialakult. Pozitívnak tekintik a történészek országos vitáit egyes mostanában megjelent történeti müveket, valamint bizonyos irodalmi és művészeti alkotásokat, amelyek a reális nemzeti önismeretet szolgálják. Több hozzászóló a nacionalizmus szocialista országikban jelentkező /Kina, Románia/ egyes tendenciáit érintette. Szó esett arról, hogy hazánkban a nacionalizmus elleni harc szempontjából nem csekély jelentősége van annak a ténynek, hogy népünk keservesen megszenvedte a magyar nacionalizmus következményeit. Egyes felszólalók a jogos nemzeti büszkeség szükségességéről és ennek forrásairól beszéltek. Szóba .rült, högy a hallgatók között nacionalista és kozmopolita nézetek és magatartás egyaránt fellelhetők. Szórványosan előfordul, hogy egyesek a tudomány, a történeti igazság és a tények bizonyító erejét figyelmen kívül hagyják és szubjektív makacssággal ragaszkodnak téves felfogásukhoz. Felhívták a figyelmet a felszólalók a tárgyias, dialektikus gondolkodásmód további fejlődésének szükségességére; a frázismentes és ugyanakkor bizonyító adatokban gazdag érvelés fontosságára, amely egy-egy kérdésben rendszeres felkészülést igényel. Utalás történt arra, hogy a középiskolás történeti tankönyvek nem elég korszerűek és hatékc^nr'c a szocialista hazafiságra és az interna cionalizmusra nevelés tekintetében. Elhagyják a szomszéd népek történetének és kultúrájának még vázlatos ismertetését is. Felmerült egyebek között az a probléma, hogy az uj gazdasági irányítás bevezetése milyen változásokat hoz az ideológiai tevékenységben. Szoba került a nyugat fellazitási taktikája, valamint ennek tükörképe gyanánt az, hogy a külföldön járó. egyetemi oktatók és hallgatók mit tehetnek országunk, rendszerünk és eredményeink megismertetése tekintetében. A gazdag problematikából tehát, ismételten aláhúzzuk, változatlanul a nacionalizmus látszik legelevenebbnek. Feltehető, hogy ez a gyakorlatban is Így van. Ez nem azt jelenti, hogy az egyetemen 'olyó eszmei-politikai nevelőmunka nem ér el eredményeket /a viták erről is szóltak/, hanem egyrészt rendkívül összetett, sokágú problematikáról van szó, másrészt a nacionalizmus uj jelenségei időről-időre főleg érzelmileg aktivizálják a nacionalista maradványokat. Szeged, 196?.május 5, ; • Székely Lajos s.k, kari Nevelési Bizottság elnöke St.sz.: 3305/1967,Készült: 40 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár.
