József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. április 26., IV. rendes ülés
sfrz ^ részben arra késztette, hogy disszertációjának két eléggé anorganikus és kevésbé kidolgozott részletét elhagyja, égy további részt pedig alaposan átdolgozzon* Az érdeklődésre egyébként jellemző, hogy a tanszék vezetője és más munkatársai még egyéni beszélgetésekben is számos tanácsot adtak az értekezés kisebb-nagyobb fogyatékosságainak kiküszöbölésére> v • Részletesebben emlékezünk még meg Gaál Endre A szegedi munkásmozgalom a dualizmus korában c. disszertációjának vitájáról is, amelyet az Uj- és Legujabbkori Magyar Történeti Tanszék, valamint a párhuzamos Egyetemes Történeti Tanszék közösen rendezett meg. Ez az értekezés több éves rendkívül alapos kutatómunka eredményeként született meg és igen fontos elvi, politikai, valamint módszertani kérdéseket vet fel. Csak jelzésszerűen utalunk néhány ilyenre: a helytörténeti problematika beágyazása az országos folyam- tokba, az értékelés helyes arányainak , megtalálása, ujtipusu forrásanyagok bevonása és felhasználásának módszere stb, A sokoldalú és termékeny vitának ezúttal mindössze arra az egyetlen, de fontos momentumára kívánunk rámutatni, hogy a Tudományos Szocializmus Tanszék két munkatársa bekapcsolódva az eszmecserébe, számos jelentős észrevételt tett, tehát a rokontanszék érdemi segítségét közvetítette. Részletezés nélkül utalunk a kér Magyar Irodalomtörténeti Tanszék novemberi vitaülésére, ahol Csetri Lajos tanársegéd "Az irodalomtudomány stilustörténeti módszerei” cimü tanulmányát tárgyalták meg. Az említett tanszékek munkatársain kívül a Tanárképző Főiskola két irodalom szakos oktatója is jelon volt, A rendkívül alapos jegyzőkönyv és egyéb kiegészítő információk tanúsága szerint kiemelkedően fontos és időszerű szakmai-ideológiai problémák /"stilusirány" nagy “irodalmi irányzat" stb,/ kerültek a vita középpontjába. Itt emelhetnénk ki Horváth Károly tanszékvezető példaszerűen lelkiismeretes előkészítő és vitavezető tevékenységét, A teljesség igénye nélkül megemlítjük még a középkori történeti tanszékek közös vitaülését* Szántó Imre docens A helytörténetirás jelentősége és feladatai; a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vitáját: Bodnár Ferenc Nyelvi viselkedés, nyelvtani jelentés /A "Bihéviorizmus" egy magyar mondattani vonatkozásáról/; a Germán és Román Tanszékek együttes vitaülését: Bérezik Árpád A világirodalom ideológiai alapjai és az összehasonlító irodalomtörténet; az Orosz Nyelvi és St.sz.: 3öOO/1967.Készült: 40 pld-ban. Eng«: Biró János kari titkár.
