József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged

1964. december 17., II. rendes ülés

- 17 -ssükoúgoa könyvök, folyóiratok agy rúuao, vagy nogyrószo coal: a pesti könyvtarakban uozzáiórhotő; t./ csak . jnton található :JOg az a lóvéi— túri anyag, raoly kutatásaik nélkülözhotetlon forrása; c./ olyan anyagjai dolgoznak, a oiyot fos*» dittatni, fotóztatni# másoltatni stb. kell« Ha an orvak teroésBOtét jól átgondoljuk, .fölvethető a kordén: Helyik vidéki ogyotoa tudományos kutatásunkéval ténylegesen foglalkozó oktatóba non igényelhet a fentebbi pontok valamelyikére hivatkozva belföldi ösztöndíjat toljon joggal a maca részére? S ha ez Így van, non volna-e holyos az ösztöndíjak odaítélését szigorúit ón főleg konkrétabb foltétolokhoz kötni? A kérdés nogvitatusa sorén az a vélemény alakult ki, no,gy olőlcgozott bizalomra csak a tudományod kutattauakában nóg közlőnek számitó, kisjövedelmű, fiatal oktatók kapjanak Külföldi ösztöndíj formájában anyagi támogatást. Ügyét, o so toki-on a bolföldl ösztönéijkorot ogy a dókén által fenntartott részétől ad hoc esőtekben, konkrét fela latok elvégzésére, vagy konkreten megjelölt költségek fedezésére utaltassanak ki ooghatározótt összegek olyan oktatóinknak, akiknek már addig végzott tudorul, nyos kutatásaik alapján az anyagi támogatás indokoltsága biztosan leérhető.

A féléves alkotésoabuuság fdejo alatt végzott tudományos uunka oegitólésénok és o 1 ionéra sónak kérdése tekint télen az addigi gyakorlat az volt, hogy a féléves alko tó szabadság kedves lényében részesített oktatok pár mondatos to szánó lét készítőt tok végzett vagy non végzott munkájukról. Az ilyen beszámolók! an közölt adatok hitelese .gének ellenőrzése a TE részéről gyakorlatilag lehetetlen, do oóg abban az oset on is az, ha az alkotószabadság on részeltetett oktató konkrét orecklény okot /nogjolont publikáció, kéziratos tanulnány vagy disszertácló-r szlot, ntb,/ tud felmutatni.