József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged
1965. március 5., III. rendes ülés
- 20 -diákköri munkában valamit lépegében át kell alakitani. t Nacsády József rámutat arra, hogy a diákkörök működésével kapcsolatos problémák nemcsak a mi Karunknál állanak fenn, hanem általánosak. Hosszú évek óta figyelemmel kiséri a diákkörök munkáját, Debrecenben is azt tapasztalta, hogy nagyon kevés diáiékor működik. Leglátása az, hogy országos viszonylatban sem a. KISZ KB, egyetemi viszonylatban sem a KISZ nem végzett kellő irányitó munkát. Dékán véleménye az, amennyiben minden kettő évben nem rendeznének országos konferenciát, az egész diákköri munka leállna, és a diákkörnek jelzett összejövetelek elmaradnának. Ágoston György elvileg igazat ,ad Horváth István Károlynak. A diákkörök szervezési munkáit a KISZ-re kellene bizni, azonban félő, hogy akkor meg ilyen eredmények sem lesznek. Sajnos,.ez összefüggj a KISZ élt általános pangásával minden egyetemen. A KISZ aktivitása csak abban az esetben fokozható, ha a tanszékek aktivitása fokozódik. Egy tudományos diákkör csak akkor dolgozhat jól és folyamatosan, ha lelkesítő vezetője van. Dékán szerint a függelékben szereplő nevek közül egy párat birálni kell. Horváth István Károly 'megjegyzi, hogy Ambrus és Vári nevét törölni kell. Biró János dákán korábbi megjegyzése alapján azt javasolja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák'közé eső években kari * diákköri konferenciákat tartsunk, és diákköri dolgozat keretében vegyenek részt a hallgatók a tanszékek által kiirt pályatételek kidolgozásában. Az ünnepélyes jutalomo^sztáe alkalmas lehetne a lelkesedés ébrentartására és igy a diákkörök munkája folyamatositható lenne. Koltay-Kastner Jenő igen jónak tartja az ötletet nemcsak az aktivizálás, hanem a pályázatok kiosztásának tartalommal való megtöltése szempontjából is, mert tény az, hogy a pályadijak bonzó erőt gyakorolnak a pályázókra, tehát olyanok is részt vennének a munkában, akik a közbeeső években esetleg nem dolgoznának. Horváth István Károly teljes mértékben egyetért a javaslattal. £ diákkörök munkájával kapcsolatban megbeszélést folytatott a TIK illetékeseivel, melynek alapján a le,^jobb megoldásnak az látszik, ha a tanszékeken a legjobb hallgatókból alakítanak ki egy-egy
