József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1963. október 23., I. rendes ülés
3 ^iíé’ó - 6 k — A Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak ideológiai arculata. 1* Az ideológiai helyzetről szóló jelentés elkészítéséhez a bizottság következő módon gyűjtötte az anyagot: a/ A hallgatói pártcsoport tagjai előre kiadott szempontok alapján a kérdést átgondolták és utána gyűlésen részletesen megvitatták. b/ Beszélgetések a KISZ-ben aktivan dolgozó, de egyelőre pártonkivüli hallgatókkal. c/ Olyan hallgatók véleményét is figyelembe vette a bizottság,akik nem végeznek ugyan aktivan társadalmi munkát, de kollégáik viszonylag széles rétegét ismerik és a szocializmushoz való viszonyuk lényegileg pozitiv. Ezen hallgatók között lehettek olyanok is,akik még egyes kérdésekben nem fogadták el a marxizmus álláspontját. Ezenkivül kérdőivek utján közvetlen felmérés is folyt és felhasználást nyert a Kar hallgatóinak többségét átfogó esztétikai felmérés anyagának megfelelő része is. A kollégiumi látogatások, KISZ taggyűlések és politikai körök valamint az egyetemi oktatás tapasztalatait is hasznosította a bizottság • Ennek ellenére a tévedés lehetősége viszonylag nagy, mert a vizsgált jelenségek nagyon bonyolultak és nagyon nehezen értékelhetők. Azf. azonban biztosra vehető,hogy a beszámolóban árintett kérdések léteznek, s hogy az egyes kérdések egymáshoz való viszonyát, foh. tossági sorrendjét sikerült helyesen megállapítani. 2, A legfontosabb kérdésként államunk társadalmi rendjéhez való politikai vi« szonyt, a szocializmus elfogadását vagy elvetését, tekintette a bizottság. E kérdésnél nem vette figyelembe a többi ideológiai kérdésben vallott álláspontot. Tehát azon hallgatók egy része, akik a rendszert jóindulatúan támogatják lehetnek vallásosak, élhetnek bennük nacionalista nézetek,stb, A felvetett kérdést illetően hallgatóink a következő csoportokra tagolódnak: a/ Egy részük aktiv.harcos,tudatos hive társadalmi rendünknek. Ezek a hallgatók azok,akik a legtöbb társadalmi munkát végzik, s akik politikai vitákban rendszeresen védik a szocializmust. Arányuk kb 15 %. b/ A hallgatók többsége hive a szocializmusnak, jóindulatúan tudomásul veszi társadalmi rendünk létezését, pártunk politikáját helyesli,de a társadalmi rend harcös hivének már nem tekinthető. Ezek között a hallgatók között türelmes és alapos felvilágositó munkát kell végezni,hogy mind többen váljanak a szocializmus aktiv hivéivé.Hallgatóinknak ez a. része nem mindig mond helyes véleményt, de minden esetben meggyőzhető, amennyiben ténylegesen be tudjuk bizonyítani nézeteink,álláspontunk helyességét. A marxista álláspontót mindig jóindulattal fogadják. Számuk kb. 55 %• E két csoport együtt alapjában véve a szocializmus híve, számuk együttesen 7o %. e/ Vannak olyan hallgatók, akik számára teljesen lcözönbös,hogy milyen társadalmi rend van ill. a szocializmust legjobb esetben mint egyszerű tényt veszik.tudomásul. Ezeknek a hallgatóknak elég nagy része a társadalmi rendet, mint szükséges rosszat fogadja el, de annak létezésébe beletörődött. A fenti két csoport közti határ megvonása elég fontos Stsz:813.Készült: 4-0 pld. A sokszorositást eng.jBiró János kari titfcár.