József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. február 12., II. rendes ülés
tálért kérik azt, vájjon megvizsgálta-« valaki,hogy ki mire használta fel a tanulmányi szabadságot. Ugyanez áll a külföldi utakkal kapcsolatosan is. A külföldi kiküldetésekről beérkeznek a jelentések, azonban azokkal a Tudományos Bizottság nem foglalkozik. Pedig azokat is ellenőrizni kellene.Véleménye szerint magasabb szervezettségi formának látja szükségességét. Jelenlegi körülmények között sok olyan érdemi probléma csúszik ki a közünktől,amit meg kellene oldani. A kiutat a Kari Tanácsra lizza, tegyenek javaslatokat. Szédeczky-Kardoss Samu rámutat arra,hogy ő az Acta ügyökkel foglalkozó tagja a Tudományos Bizottságnak s mint ilyen, a Bizottságot jelenlegi formájában feleslegesnek tartja. Az Acták ügyében is pl. csak a tanszékek adhatnak javaslatot. Mi maradhat ezek után a Tudományos Bizottságnak? Talán az, hogy a Karnak juttatott Acta keretet az egyes tanszékek között hogyan ossza fel. Véleménye az,hogy nem sok értelme van a tanszékek és a Dókán közé iktatott médiumnak, ügy látja,hogy külön bizottságot fenntartani, legalább is azon a vonalon, ahol ő működik - csupán a pénz felosztására - felesleges, azt meg lehet oldani bizottság nélkül is Dékán az elhangzott hozzászólásokkal kapcsolatban felhívja a figyelmet arra,hogy a Tudományos Bizottságnak nincs ugyan pillanatnyilag szervezeti szabályzata, de az készül. A Tudományos Bizottságok felállítása a Minisztériumtól indult ki, nem ml találtuk ki, tobát felsőbb utasításra létrehozott Bizottság, melynek szervezeti szabályzata készülőben van és amikor a szabályzat tervezet kezünkben lesz, akkor megtehetjük észrevételeinket. Konkrét részét nézve a dolgoknak, miért is tartja szükségesnek a Minisztérium ezt a Bizottságot? Azért, mert a Dékánnak szüksége van egy olyan tanácsadó szervre,amely képes mindazoknak a problémáknak a
