József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. június 5., V. rendes ülés
^S6 hogy a nevelőhatást éppen a nevelési szempontból kulcsfontosságú alapközösségben» a szoba csoportban feji: ki, A patronálási rendszerrel szemben helyenként mutatkozó ellenérzést bízón iára le lehetne küzdeni, ha a jó tapasztalatok széleskörűen ismertek volnának, A kollégiumi munkatervek biztosítják a kolléjurni nevelőmunka tervszerűségét és céltudatosságát, A terveket a kollégiumi diákbizottságok készítik a kollégiumi igazgatók és a patronáló tanárok se gitségével, általában alapulrése a kari KISZ munkaterveket. A munkaterveket a kollégiumi. HL diákotthoni gyűlés is megvitatja végül a kollégiumi gyűlés fogadja el A munkatervek kitérnek a szervezeti, a tanulmányi, a politikai, a kulturális, a sport, a társadalmi munka kérdésére, vaía mint foglalkoznak a kollégiumi rendezvényekkel és szobaközösségi megbeszélésekkel, iii, a ko!h gium belső életével és az érdekvédelemmel is. A Bolyai Kollégiumban a patronáló tanárok segít ségévei tartalmas szoaaközösségi munkatervek is készülnek, amelyek a szobaközösségekben tanulmányi munka segítségével, politikai viták rendezésével, szakmai és ideológiai továbbképzéssel, a közös szórakozás és művelődés egyes kérdéseivel foglalkoznak, A kollégiumi nevelés eredményességét bizonyos mértékig befolyásolják a tágabb környezetből érkező hatások is. elsősorban az egyetemi oktató-nevelő munka. A nevelői ráhatás egységességének elve megköveteli, hogy ezek a külső hatások a belsőkkel összhangban legyenek. Sajnos, a megkívánt eszmei egység még nem valósult meg, Erre csak egy jellemző példát említünk. A kollégiumokban a tanulmányi fegyelem megszilárdítás ára törekszenek többek között olymódon, hogy igyekeznek a szorgalmi időszakban otthonmavadó hallgatókat az egyetemi foglalkozásokon való megjelenésre bírni. Egyes oktatók viszont idegenkednek pl. az előadáson való megjelenés ellenéi zésétől, sőt vannak olyan nézetek is, hogy az előadásokon v;ló részvétel nem fontos, csupán a vizsgán való tudás. A hallgatók az ilyesmit észreveszik és egyesek közülük foglalkozásról való elmaradásukat ezzel még m eg is magyarázzák Ki tudná lemérni azt a hatást, amelyet az oktatók személyes példája, a tanszékeken észlelt mun kastilus és az egyetemi élet mindennapi apró tényei fejtenek ki a hallgatókra és amely beáramb! a kollégiumokba is. E kérdésekkel most nem foglalkozunk, hanem áttérünk a kollégiumi nevelőmunka tartalmi problémáinak vizsgálatára. 3, A kollégiumi nevelőmunka tartalmi kérdései A kollégiumi neyelőmunkának igen sok területe van, ezért a nevelőmunkában elért eredmények lel mérése nem könnyű feladat. Altalán osságban megállapíthatjuk, hogy kollégiumaink és diákotthonaink pozitív szerepei töltenek be hallgatóink nevelésében, egyre fokozódik a kollégiumi nevelőmunka tudatossága, közösségi jellege és gyarapodnak a szép eredmények. Kiemelkedik ebben a tekintetben az Eötvös Kollégium és a Bolyai Kollégium, az Irinyi Diákotthon és a József .Attila ^Diákotthon azonban még nem zárkozott fel kellően, habár egyes biztató jelenségek arra vdlanak, hogy az utóbbi intézmények is előbbi utóbb hallgatóink igazi értelemben vett otthonaivá, kollégiumaivá váljanak. Kollégiumainknak e pozitív szerep betöltésénél nem kevés nehézséget kell lekiizdeniök és jelen tékeny visszahúzó erők olykor a nevelotnunka megtorpanását is kiváltják. Nem kis gondot okoz p‘ az a körülmény, hogy a kollégiumi felvételnél csak viszonylag kicsiny súllyal lehet a pályázók'- 7 -
