József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. április 22., III. rendes ülés
22 kapcsolódást jelentenének és amelyek a középiskolák számára a tanár igényt jobban szolgálnák, ezek a bölcsész szakok valamelyikével való párosítás. Legmelegebben a földrajz-idegen nyelvszak párosítást hozták javaslatba /angol, francia,nómet/,mert ilyen vonatkozásban kifejezetten tanárhiány van. Javasolja,hogy a kari tanács foglalkozzék ezzel a gondolattal,nem lenne—e egészséges megoldás kísérletképpen Szegeden ezt a szakpárosítást alkalmazni. Az elmondottakon kiviil még a földrajz-társadalomtudomány szakpárosítása merült fel. A Ti'.Kar részéről az elmondott javaslatok hangzottak el a különböző szakemberek részéről,határozott állásfoglalás még nem történt, miután a kari tanácsülés még nem foglalkozott a problémával. Ágoston György szerint,ha a földrajz-biológia szak megszüntetése azért merült fel,mert sok a földrajz-biológia szakos tanár, nem tudja mennyiben változtat a tényeken a történelem-földrajz szak bevezetése,mert magyar-történelem szakos is sok van,Így tehát a történdem-földrajz szakpárosítás nem old meg semmit* Székely Lajos véleménye szerint a kérdés igen bonyolult, nem arról lehet szó,hogy a tanárbk nagy számban állanak rendelkezésre,hanem inkább arról, hogy a tanár kihasználása egy-egy iskolában feltétlen nehezebb. A minisztériumi leirat nem tartalmaz statisztikai adatokat.amely nélkül viszont ilyen nehéz kérdésben dönteni szinte lehetetlen. Wittman Tibor azzal a pesszimizmussal szól hozzá úgy is hiába vitatkozik a kari tanács/ a kérdés felett, az állásfoglalásnak sok értelme nem lesz,mert úgy is felettünk magasabb szempontok döntenek.Tudomása szerint Debrecenben évek óta folyik a történelem-földrajz szak oktatása, az ottani tapasztalatokat nem ismerjük, helyes lenne,ha a minisztérium erről tájékoztatna.De ha már Debrecenben van ilyen tanárképós nem lehetne-e az ottani földrajz-történelem szak bővítése folytán elérni azt a tanár mennyiséget,amelyre szükség van.
