József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

materialista világnézetének fejlesztését és megszilárdítását.

2./ "A pszichológiáról általában” c.fejezet elnevezését a tartalomnak megfelelően helyesebb lenne igy átfogalmazni:

A pszichológia tárgya, feladatai és módszerei.

Úgy véljük, hogy szerkezeti szempontból ebben a részben volna célszerű kifejteni a determinizmus elvét, amely a lelki jelenségek idealista és materialista értelmezéséhez helyes alapot nyújtana. Világnézeti nevelő jellegéből következően helyes lenne a pszichikum fejlődéséről is rövid említést tenni, mert az ösztön, készség és intellektus problémájának megtárgyalása jobban előkészítené a tudat kialakulásának megértését. Helyesnek tartjuk azt, hogy a programjavaslat a pszichológia két alapvető módszerét- megfigyelés és kísérlet*- tárgyalja részletesebben. Nem látjuk indokoltnak azonban ”a tesztek vázlatos ismertetéseit. Helyesebbnek látszik az alapvető módszereken kivül a pszichológia egyéb módszereit is megemlíteni. A pedagógus szempontjából nem a teszteknek van jelentősége -mint ahogy a programjavaslat megállapítja-, hanem pl. sokkal fontosabb a teljesítmény értékelése, a beszélgetés, egyes projekciős eljárások ismerete. Az egyéb módszerek között természetesen lehet beszélni a tesztekről is, azonban ezeknek nem a "vázlatos ismertetése", hanem inkább az értékelése a fontosabb. Ebben a részben röviden említést kellene tenni a pszichológia alkalmazásának területeiről a a hivatástudat nevelése szempontjából utalni arra, hogy mi az általános pszichológia tanulmányozásának jelentősége a pedagógus munkájában.

3. Helyesnek tartjuk azt az elvet, hogy a megismerési folyamatok tárgyalását egy összefüggő rendszerbe foglalja a programjavaslat. Itt legfeljebb bizonyos arányok megváltoztatása látszik szükségesnek. Az iskolareform munkálatok során előtérbe kerül a tanulók gondolkodásának fejlesztése. Ezért indokoltnak látszik, hogy erről- a témáról az általános pszichológia keretében több anyagot, és az iskolai oktató-nevelő munka szempontjából szélesebbalapvetést nyújtsunk. Ami a megismerési folyamatok feldolgozásának részletkérdéseit illeti, nincs különösebb észrevételünk. Egyetértünk azzal, hogy az érzékelés és az észlelés egymást kiegészítő és szorosan egymáshoz tartozó folyamatok. A programjavaslat azonban az érzékelést és észlelést azonosítja, pedig a kettő között különbség is van.

Az emlékezés fogalmának tisztázása után beszélni kellene annak fiziológiai alapjairól is. Jelentőségének megfelelően jobban ki kellene emelni a megismerési folyamatok közül a gondolkodás problematikáját. A programjavaslat nem foglalkozik a gondolkodás alapműveleteinek kérdésével, pedig ez a tanár munkájában nélkülözhetetlen.-11»