József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 6., II. rendes ülés
3. ,k„. os T. cseport, amely hivatalosan is elismerést nyer, mint olyan f*ruD, joga és kötelessége a népművelési oktatás ellátása és az ezzel kápcsolal megszervezése, hasonlóképpen, mint pl, a Pedagógiai Tannzék. esetében. Mint---hogy a népművelési oktatás magasabb szintre emelését és főleg kiszélesitését országos érdekek követelik /nem véletlen, hogy a népművelés oktatása ma már Budapesten és Debrecenben is szervezett keretekben folyik/, legsürgősebb feladatként kell megjelölnünk a Karunkon folyó népművelés oktatás egész oktatási rendszerünkbe való beillesztését, szervezeti kereteinek megteremtését. Az oktatás a szervezeti keretek megteremtésétől független egyelőre továbbra is fakultativ maradna s programszerűen a következőképp oszlana meg: a./ A népművelésbe kedvet érző hallgatók a III,félévben vehetnék föl az első órikat, melyek tárgya fi népművelés alapfogalmai, történeti áttekintése és általános művelődéstörténet lenne, majd bizonyos tapasztalatszerző gyakorlaton vennének részt. b. / Az első szigorlat után, az V,-VI,félévben már szakositottabbá válnék az oktatás: kiterjedne a könyvtár, a film, a zene, a képzőművészet, stbelegfontosabb kérdéseire s bizonyos nélkülözhetetlen technikai ismeretekre íí, c, / A VII-VIII, félévben vidéki gyakorlatokon vennének részt s szereznének tapasztalatokat elméleti Ismereteikhez. E fakultativ kvarsunox: való réczvktol somjai féle hivatalos minősítéssel nem járna, viszont rendkivüj. fontos volna minél több hallgató bevoná&a, hiszen keresve is nehezen talál'?, jipk jobb módszert az elmélet és gyakorlat egységének megvalósi + ására, arr-é,' hogy hallgatóink már egyetemi éveik során beható ismerőtöket szerezzenek a majd pedagógus pályájuk során felvetődő legfontosabb problémákról, 4„ bizonyos távolabbi perspektíván belül - az elmondottakon túlmenően - felvethető az a kérdés is, hogy egy már megszervezett népművelési tanszék vagy tanszéki csoport nem vállalhatná-e olyan hallgatók szakképzését, akik életük fő feladatául a népművelést választják s két tanári szakjuk mellett a népművelést, mint harmadik szakot hivatalosan i-s felvehetik. E harmadik szak fölvétele az ilyen érdeklődésű hallgatók számára az első szigorlat után, tehát az V, félévben válnék lehetségessé, miután a III-IV, félévben már megismerkedtek fakultativ órákon a népművelés elvi kérdéseivel és bizonyos gyakorlatot is szereztek. Az ilyen, a népművelést harmadik szakként felvevő hallgatók tananyaga lényegében azonos lenne a fentebb b./ pontban ismertetettel, da egyrészt az V-VIII„-ig bezárólag négy félévre terjedne, másrészt sokkal elmélyültebb és részletesebb lenne /bekerülhetnének olyan tárgyak,mint kulturházszervezés, felnőttek neveléslélektana, vallástörténeti fölvilágositó munka, stb./ Az előadást heti 4 órában hallgatnák s V. egyetemi évük két félévre negoszlana az iskolai és népművelési gyakorlat között, melyek mindegyike egy-egy félévet venne igénybe. 5. A népművelés fentebb javasolt szervezeti formájának megteremtése lehetővé tenné azt is,'hogy a Collegium Artiun munkája,az ismeretterjesztés s más lényegében népművelő törekvések szervezetileg egységbe foghatók legyenek. Szeged ,1963. jár., 15. Ilia,MiháJy s.k, tanarseged Dr. Morváiul stván Károly s.k. Megjegyzés A népművelés kari helyzetének fölméréséhez és a javaslatok kidolgozásához komoly segítséget nyújtottak: Vágvölgyi András adjunktus,a népművelés előadója,Havasi Zoltán, az egyetemi Könyvtár igazgatója, Oláh Miklós a kari KISZ vezetőség tagja és Csányi Miklós V.óves hallgató. St.sz.1475/1963.K.60 pl.Sokszorosítást eng:Dr.Madácsy László öékánhelyetteg
