József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. április 17., IV. rendes ülés
I ,/1HZ /kf y Tisztelt kari tanácsülés! Káderfejlesztési tervünk e tanévre eső részletének végrehajtásáról röviden az alábbiakat jelentehetem. Tanszékünk a jóváhagyott országos távlati tudományos kutatási terv 88*02 /Finnugor nyelvészeti kutatások/ keretében a 68*02.02 témacsoport / a Szovjetunióban élő rokon nyelvek kutatása/ feldolgozásában jelentős lépést tehetett előre, mert a TKFA-ból az intézet rendelkezésére bocsátott támogatás lehetővé tette, hogy a tanszék dolgozóin kivül alkalmilag Esy külső munkaerőt is felhasználhassunk témáink valóra váltásához. Erre a tanévre ugyan csak minimális személyi támogatást kértünk,mert a tanszékvezetőt betegsége akadályozza a munkálat nagyobb tempójú végzésében, reméljük azonban, hogy munkánk előrehaladását a jövőben az anyagi eszközök emelésével is gyorsítani tudjuk. Erre az évre egy uj tanársegédi /ill. finn lektori/ állás szervezését terveztük. Ennek az állásnak létesítését azonban ebben a tanévben mégsem tartottuk szükségesnek. A tanszéknek tehát jelenleg is egy oktató és tudományos munkatársa van - a tanszékvezetőn kivüli Mikola Tibor tanársegéd. Mikola Tibor tudományos fejlődéséről a legkedvezőbb megállapitásokát tehetjük.A káderfejlesztési tervnek megfelelő határidőre /a múlt tanév végére/ elkészítette doktori értekezését, technikai okok miatt a szigorlatra azonban csak ennek a tanévnek az elején kerülhetett sor. Szakmai fejlődését azonban nem pusztán ezen az egy tényen szemlélhetjük. Mikola Tibor már disszertációja készítése alatt, meg azután is több kisebb cikken,tanulmányon dolgozott és dolgozik, ihelyek részben a Néprajz és Ny elv tudomány, részben budapesti központi szakfolyóiratok /Nyelvtudományi Közlemények, Acta Linguistica, Magyar Nyelv/ jelentek meg,ill.fognak megjelenni. Szakmai fejlődését»látókörének bővülését igen nagy mértékben elősegítette az, hogy a káderfejlesztési tervben meghatározott időben sikerült számára egy hónapos finnországi ösztöndíjat biztosítani, melyet hasznosan töltött el. Munkásaágával Mikola Tibor bizonyságát adta annak, hogy a legfiatalabb finnugor nyelvész-nemzedéknek valóban értékes, tehetséges tagja, aki rövidesen a kandidátusi disszertáció, ill. aspirantura felé törekedhet. Dicsérettel kell említenünk Mikola Tibor oktatói munkáját is, bár ezt ebben a tanévben ellenőrizni nem tudtuk.Tavalyi tapasztalataink azonban azt műt atják,hogy e téren legfeljebb oktatói módszereinek finomodásával számolhatunk.Közvet len tapasztalatból jelenthetem, hogy különös gonddal foglalkozik azon hallgatókkal is,akik különösképpen érdeklődnek a nyelvészet iránt, s a hallgatóknak ezt az érdeklődését nagy
