József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

üZEGSD, TÁNCSICS ÍJ. 2 3 f/46z-£3<£~ ■

f /I „

Biró János kari titkárnak,

z e g e d

Tárgy: Kari munkaterv egyes határozatai nak végrehajtása.

Hiv.sz: 1o5/1962~63 bksz.

Jelentés a szakmódszertan oktatásának kérdéseiről a Román Nyelvek és Irodalmak Tanszékén.

A szakmódszertan oktatásának problémái nem választhatók el a tanárképzés gyakorlati feladataitól, azaz a tanárjelöltek gyakorlóiskolai szakvezetésének kérdéseitől. Hiszen a szakmódszertan előadása és a tanárjelöltek szakvezetése nem más, mint ugyanannak a feladatnak az elméleti és gyakorlati oldala. Ebből a szemszögből nézve a dolgot, Tanszékünkön kedvező helyzet alakult ki, amennyiben mind a két tárgyat illetően /francia, olasz/ a szakmódszertan előadója és a gyakorlóiskolai szakvezető ugyanaz a személy, ^gy személy azonossága garantálja az elmélet és gyakorlat egységét. így nem fordulhat elő az a visszás helyzet, hogy a tanárjelölt mást halljon az elméleti szakmódszertani órán, és ezzel ellentétes gyakorlati megoldást lásson esetleg a tanórákon.

Ami pedig a szakmódszertani előadásokra vonatkozó tapasztalataimat illeti, megállapíthatom, hogy mindkét előadó /Gyurkovics Árpád francia, Gömör Béláné dr. olasz/ gondosan felkészül előadásaira. Alaposan áttanulmányozzák a szakirodalmat. A régi Lux és Petrich féle módszertani könyveken túlmenően lépést tartanak a modern szakmódszertani irodalom fejlődésével: A szocialista nevelés könyvtára c. sorozat kiadványait, Krammer- Szoboszlay: A modern nyelv és irodalom tanításának módszertanát, Nagy József: Pedagógia Ill-t jól ismerik, ezek képezik gerincét a szakmódszertani órák elméleti vonalvezetésének. Ehhez járul a magyar és külföldi szakmódszertani folyóiratok rendszeres tanulmányozása: Idegen nyelvek tanitása Le Francais dans le monde és minthogy mindketten egyúttal orosz szakosok is, az Inosztrannie jaziki v skolje c. szovjet szaklap ötleteit ésmódszeres eljárásait is alkalmazhatják. Mindkét előadó hosszú, kb. 30 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik. Ez a körülmény biztosítékul szolgál arra, hogy az elméleti órák nem sematikus recitálásai az előbb felsorolt szak*r didaktikai müvekben foglalt elveknek, hanem az előadások e gazdag pedagógiai tapasztalat^ jegyét is magukon viselik