József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. március 13., III. rendes ülés
A Magyar Irodalomtörténeti programokhoz. 1.Pedagógia ll A neveléselmélet oktatásának célmeghatározásában /különösen az utolsó bekezdésekben/ nem annyira a belső tárgyi,elvi összefüggésekről ban szó,mint amelyek ilyen vagy olyan értéket képviselnek,hanem inkább deklarálva van a tárgy egyetemi oktatásának indokolt és hasznos volta. Ezt éppenséggel nem vonjuk kétségbe.Jobb szeretnők azonban,ha a ne veléselméltt oktatásának célját határoznák meg,s nem a neveléselmélet oktatásának célját - akkor talán axszinte védekező,meg non nevezett e 11 en'-ezések ke 1 szembeni defenzív stilus is megszűnik. A nevelés fogalma alatt mindenütt permek szerepel,mint nevelendő A felnőttek i’s számba jönnek - a fogalmat altalánosabban kellene kezelni, még ha tanárjelölteknek beszélünk is. A 2.laptól kezdve van némi kuszaság a felépítésben. A 3.lap közepén álló A közösség szerepe a nevelésben logikailag s rendszeresség szempont j ábólTnlcaF^ A neveles íntézmén.yex~és területei pont alá,mindjárt az iskola elé^hiszen ezzel s az iskolán kívüli színhelyekkel stb.a különbözőképpentagozódó közösség jellemzése kezdődik. Javasoljuk,hogy a cimben ne A nevelés intézményei /tényezői/ és területei sorrend álljon, 3a anem inkább A nevelés tényezői /intézményéi/ és területei,a tényező ugyanis tágabb fogalom s a közösségre térni rá innen könry ebb,mint az intézmények felől. -Mellékesen:ügyélni kell arr,hogy a Hazánk közoktatásügyének alakulása... /3.1./ szerepel a Ne ve 1ést ö rténét programj aban is.Ne legyen átfedés! A politechnikai képzésről szóló rész az értelmi nevelés és az erkölcsi nevelés közé került,s nem látni be,miért,miféle rendszertan indokolja ezt.Eontossága semmiesetre sem. - Sajnálatos,hogy mig az értelmi, erkölcsi stb.neve lésnél megtudjuk ezeknek feladatait,tartalmilag részletezve vannak,a politechnikai képzés feladatai nincsenek közelebbről megjelölve.Ha pedig valami olyat kell idegondolnunk,hogy pl.a^munkára nevelés,akkor azt is odairnók,hogy a munkára nevelésnek éppenséggel nem‘egyet len eszközelvagy módszere. Nem látom szerencsésnek a világnézeti nevelés feladatainak összefoglalását az 5»lapon,az adott helyen. Erről már nem egy helyen volt szó, bőven is,ha mégis össze kell foglalni»tegyük az egésznek végére. Az oktatáselmélet célmeghatározását is bőviteni lehetne,nincs benne szó a konkrét célról,a s: aktárgy eredményes,hevelőhatásu oktatására való felkészítésről. Mivel a gyakorlatban s elméletben kialakult,tudományosan leszűrt tárgy programja,sok változtatást nem látunk szükségesnek. Szóvá tesszük azonban a könyv »szakirodalom, j egy zet hiányát. 1) 2.Neveléstörténet ^.C^Igen hiányos »vázlatos program, ebben a formájában sem elvileg,sem anyagat\, kintve nem tartjuk elfogadhatónak. Célmeghatározása elnagyolt, felületes.E mondat pl."Mélyítse el világnézetüket azzal,hogy megismerteti velük a különböző korokban lezajlott társadalmi harcokat az ifjúság nevelésében" vulgarizálásra hajlik. - Periodizációja nagyon sematikusan kronológiai,történetietlenül leegyszerüsitő»mechanikusan választja el feudalizmust»kapitalizmust és imperializmust /igy a Tanácsköztársaság^ mechanikusan kerül az Imperializmusba/,igy nem érvényesül pl.a polgári neveléselméletek történelmi átalakulásának folyamata sem. "A neveles feudális jellege" helyett tanácsos volna - félreérthető - a "feudális nevelés jellegé"-t Írni. S nem helyes mereven szétválasztani egymástól a polgárság évszázadokon át tartó szabadságharcának egy rendszerbe illeszkdéő gondolkozóit Rabelais-től Rousseau-ig.- A legújabb kor neveléstörténete érthetetlenül leszűkül a magyar anyagra,de még ott js valami
