Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 7., III. rendes ülés

Ilyen , a battonyaihoz hasonló eset ritkán fordult elő, s ha mégis negativ tapasztalatokról kell beszélni, akkor inkább arról kell szóin-, hogy égj két hallgató az előkészítő mt-gb. szélések ellenére sem látta világosan, hogy mi is a teendő és a feladat a gyakorlat so rán. Némelyik jelentést elolvasva feltűnik, hogy azok sokkal inkább tartalmaznak megfi gyeíéseket, mint beszámolót a végzett munkáról. "Ezek a hallgatók valójában nem értették meg, miről is van szó. Jelentéseikben szociografikus alapossággal jellemezték a meglátó gatott községeket, úgy, mintha azt a feladatot kapták volna, hogy ilyen felmérést végez zenek. Bár észrevételeik egy része olyan volt, amely hasznos segítséget nyújtott a hibák kijavításához, mégis a jövőben vigyáznunk kell arra, hogy hallgatóink munkája nehogy valamiféle “falukutatás" legyen. Hangsúlyozni kell : ez a jelenség csak szórványosan for dúlt elő. s csak akkor, ha a hallgatók olyan viszonyok közé kerültek, hogy nem volt biz tositva részükre az a munka, amiért tulajdonképpen odamentek, s ha a helyi párt , KISZ és tanácsi szervek nem foglalkoztak velük megfelelően.

Itt kell szólni arról, hogy a helyi szervekkel az esetek többségében igen jó kapcsolatot tudtak hallgatóink kialakítani, e szervek figyelemmel kísérték egész tevékenységüket, nem csak munka--, hanem jó személyi kapcsdatok is kialakullak. Személyes ellenőrzéseink a1 kaiméval több helyen azt kérték tőlünk,.hogy a legközelebbi gyakorlat idején ugyanazokat a hallgatókat küldjük ki ismét. Ezt a megoldást szerenr sés.r. - k tartjuk, mert a hallgatók már ismerős viszonyok közé kerülnek vissza, de azért is, mert maguk a hallgatók is le tucják mérni a két gyakorlat közötti időben elért fejlődést és nem egy vonatkozásba^ előbb végzett munkájuk eredményéről is meggyőződhetnek.

A Kiron folyó fakultativ népművelési képzés újszerűségéből és (sekély óraszámából /h* i 2 óra/ következik, hogy az egy éves elméleti képzés ma még nem biztosítja mindazoknak az ismereteknek a megszerzését, amit a gyakorlati élei követel Hallgatóink e heti 2 órás kollégium keretében inkább csak Ízelítőt kaphatnak a népművelési munka egy-egy terüle téről. A jelenlegi körülmények és az élet sürgető feladattá teszik, hogy a képzés eddigi rendszerét tovább bővítsük és a népművelő képzést egyetemi rangra emeljük. Éppen gya korlátáinkon bizonyosodott be, milyen fontos feladatok várnak hallgatóinkra pl. a könyvtári munkában, az ismeretterjesztő tevékenységben és nem utolsó sorban a különféle öntevé kény művészeti tömegmozgalmakban. Vidéken komoly problémát jelent a könyvtárak hely zete illetve a szakember hiány. Ismeretes, hogy az MSZMP Csongrádmegy^i Bizottsága éppen egyetemünktől kért segítséget egyes falusi könyvtárak segítésére. Éppen ebből ki indulva meggondolandó lenne, hogy a továbbiakban hallgatóinkat az eddiginél jobban fel készítsük a könyvtári munkára is, ami napjainkban az ismeretterjesztés melKtf a népmü velési munka legfontosabb réczét képezi.

Végezetül szólni kell még egy látszólagos ellentmondásról, Évről évre megismétlődik hogy a végzett hallgatók idegenkednek a vidéki és elsősorban a falusi munkától Pedig ma mát sok nagyobb községben gimnázium vagy egyéb középiskola működik, amelyek joggal igénylik az uj, fiatal pedagógusokat. Az ellentmondás abban van, hogy amikor hallgatóink szívesen, sőt lelkesedve vállalják a falusi munkát, ugyanakkor végzésük után