Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 6., II. rendes ülés
szükségletei szabják meg. A neveléssel kapcsolatban felmerülő objektív szükséglet pedig a marxista-leninista világnézet győzelemre juttatása. A világnézeti nevelés követelménye egyúttal a tudományosság követelménye is. Nem érhetjük be pusztán tények, ismeretek közlésével, hanem a tények között levő (|okrétü összefüggéseket kell feltárnunk és a sokféle összefüggés közül a legfontosabbat kell kiemelnünk. Úgy tűnik, ezen az utón eljuthatunk a részjelenségek, egyedi tünetek összefüggésükben való bemutatása segítségével olyan általános igazságok meggyőző bizonyításé g és így elfogadtatásáig is, mint a munka, a tömegek, az osztélyharc szerepe a történelmi fejődésben, a fejlődés szükségszerűsége, korunknak a szocializmus koraként történő értelmezése. Annak igazolásához, liogy a marxizmus-len inizmus az emberi történelem és tudomány végső konzekvenciája és nem önkényes alkotás. Azzal, hogy minden tárgy tudományos ismeretanyagában fokozatosan megkülönböztetjük a lényegest a lényegtelentől, elvégezzük és egymásra építjük az alacsonyabb és a magasabbfendü elvonásokat, '•í általánosításokat. Ez a mi világnézetünkre nevelésnek az intellektuális alaßja, az oktatás és képzés lényege. A célnak megfelelő anyagkiválasztás úgy mehet végbe, hogy a korszerűsített anyag a tudományos világnézet kialakítás ában elsődleges fontosságú tényeket foglalja magában. A valóságnak megfelelő tudományos világképet kell kialakítanunk a tárgyak segítségével a neveltekben . Ennek módja az, hogy úgy válasszuk ki a tárgy ismereti törzsanyagát, hogy előtérbe kerüljenek mindazok az alapvető ismeretek és szempontok, amelyek az egyes tudományokban a korszerű világkép alapjai. A tananyagban a világnézet formálás szempontjából vett érdemének, súlyának megfelelően szerepeljen az egyes tudományokból mindaz, ami az egységes világképbe rendeződés szempontjából lényeges. Kívánatos tehát, iogy szakítsunk azzal a számos esetben észlelhető gyakorlattal amely beéri egy sor ismeret közlésével és egymás mellé rendelésével Igyekfz^tiípk kellene azon, hogy csak fontos tényeket közöljünk, hogy azokból lényeges következtetések legyenek levonhatók, A jelenségektől a lényegig, a véletlen, az egyedi tünetektől az alapvető törvényszerűségek felismeréséig kell eljutnunk, hogy az ismeretek nézetté, ezek • pedig meggyőződéssé, világnézetté váljanak. Az alapismereti anyag megfelelő átadásán kívül olyan alapvető készségeket kell kifejleszteni a hallgatókban, amelyek őket uj helyzetükben az elvek Önálló alkalmazására teszik képesekké. QJyan tanárokat kell gevélnünk, akik képesek a korszerű műveltség konzekvenciáit úgy levonni, hogy magatartásuk, társadalmi aktivitásuk dokumentálja ezt. Ennek érdekében az egyes tantárgyak anyagának tervezésében nem indulhatunk ki a megszokott anyagból, hanem csakis a társadalom perspektivikus igényeiből. Nem volna kívánatos, ha elszigetelten kezelnénk és szemlélnénk az egyes tárgyakat, hanem jó volna beillesztenünk őket pedagógiánk cél- és feladatrendszerébe. Az egyes tárgyak anyagát fessük aló annak a szempontnak, hogy az anyag mivel és hogyan járulhat hozzá a legjobban a tudományos • gnézeire neveléshez, a gyakorlati életre való előkészítéshez* A tananyag révén a szakszerűség, a szigorúan vett tudományosság megsértése nélkül elsősorban a világnézeti- 4 -
