Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1961. december 6., II. rendes ülés

18 -kellene, mert a németalfölddel kezdődve a folytatódnak a francia és az angol forradalommal, tehát az ókori rész tisztázatlan a hallgató előtt.

Osztja Wittman elvtárs aggodalmát, mely szerint az Intézet úgy a történeti, mint a magyar túl sok anyag feldolgozását vállalta magára. Jól mérték-e fel a helyzetet, mert ha ez igy megy tovább, egy ember lesz megterhelve.

Szerinte nem esett szó a reform fordulatok jellegéről, hogyan folyjék most, a jelenlegi tervek alapján már a tanítást, hogyan érvényesitsék e szempontokat. Próbáljanak valamit tenni: ugyan-e problémákat veti fel Duró és Hajdú elvtárs.

Kovács elvtárssal egyetért, hogy a viták szükségesek és pozitivek, de elismerik a viták szükségességét is, de ne lopják már az energiát olyan területeken, ahol a viták már megindultak.

Koltai professzor az idegen nyelvek tanulásának problémáját veti fel. Örömmel tapasztalják,hogy a középiskolákból a hallgatók sokkal jobb nyelvképzettséggel érkeznek, ez pedig a középiskolák jobb módszereit dicséri. Nem tudja viszont»hogyan áll a középiskolai irodalom oktatásának kérdése.

Több próbatanitáson vett részt, ezen a téren rossz volt viszont a tapasztalata. Pl. egyik hallgatónak Leonardo da Vinci szöveget kellett feldolgozni, unták a hallgatók, de más volt a amikor az életből vett példa volt

az alap. Szerinte az irodalomtanítást a középiskolákban más formában kellene megoldani, legyen valami kapcsolata a nép művészetével. Érintkezést kellene keresni a középiskolai könyvek szerkesztőivel, és ezen anyagok összeállitásába az egyetem is kK±Kxx^±UEX szóljon bele.

Halász professzor kijelenti, hogy nem elvi kérdéshez kíván szólni. A cél a felsőoktatás tanárképzésének jövőbeni tendenciája, 1963-ban tető alá kerül a reform, 197o-ben végrehajtják, több lesz a szabadidő, 12 éves oktatás már bevezetődik, szakembert is hosszabb ideig kell képfiani, a tanárképzés már

nem 5 évig fog tartani