Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 27., VII. rendes ülés
A magyar irodalomtörténeti tanszékek egyik emlicett, Horváth János irodalommeghatározásával foglalkozó megbeszéléséből nőtt ki egy vitasorozat terve a szellemtörténet problémáiról. így ezek a kérdések — amelyeket tavaly a történeti tanszékek vizsgáltak meg részletesebben — most az irodalomtudomány szempontjából kapnak megvilágitást* Eddig az irodalomtörténeti intézetben egy megbeszélésre került sor, a szellemtörténeti felfogás filozófiai alapjairól* Talán hasznos volna, ha a két intézet köaösen rendezné ilyen tárgyú további vitáinak egy részét. Rendkivül fontos kérdést tűzött napirendre a középkori egyetemes történeti tanszék, amely a nemzetté válás problémaköréből főleg a kulturális lelki alkat kategóriájának helyes érÉÉlmezésével foglalkozott, eliősorban Molnár Emiknek e kategória létét tagadó állásfoglalását bírálva. Hasonlóan kritikai jellegű volt a tudományos szocializmus tanszékének és a történeti tanszékeknek közös értekezlete,amely a Párttörténeti Intézetben készült vitaanyagot beszélte meg ezzel a címmel: "A kettőshatalom Magyarországon az 1918-as polgári demokratikus forradalom után". A résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy Magyarországon nem volt az oroszországihoz hasonló, lenini értelemben vett kettős hatalom. Végezetül, de nem utolsósorban e csoport vitái közül a klasszikafilológiai és az ókortörténeti tanszék közös tanácskozásait kell kiemelni. E viták kitűntek egységes koncepciójukkái, a világnézeti nevelés szempontjából oly fontos vallástörténeti kérdések megbeszélésével a következő témakörökből: a keresztyénség keletkezésének problematikája a mitosz élete és a Jrométheua-mitosz; a keresztyénség és az antik kulturértékek pusztulása /ez utóbbira a beszámoló elkészülte után kerül sor/. d/ Érdekes szint jelentettek azok a megbeszélések, amelyek egyegy oktató elkészült vagy előkészületben levő nagyobb munkájának ideo-