Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 27., VII. rendes ülés

Hallgatóink szánára nagy élményt jelentenek a gyermekek, a nevelők, az iskolai Siet különböző mozzanatai, A másodévesek számára szinte lenyűgöző hatásúak az első iskolai látogatások.

Az évközi iskolai gyakorlatok felbecsülhetetlen értékét a lélektani és pedagógiai szakismeretek elnélyitésében, életszerűbbé tétolébon és továbbfejlesztésében látjuk,. Ezért a gyakorlatokat az elméleti képzés szerves részének és kiegészítőjének tekintjük. Nem lehet eléggé hangoztatni annak a je lentőségét,hogy már a II9éves hallgatók a lélektani gyakorlatokon közelebb kerülnek a gyermekhez s a tanárképzésben korábban annyira hiányolt gyermekisnerőtre tesznek szert. Sok esetben a hallgatók olyan mozzanatok elemzésébe bocsátkoznak, amelyek nem függnek össze közvetlenül a megfigyelési szempontokkal. Ez arra mutat, hogy szélesebb összefüggésben is tudatosulnak a lélektani, pedagógiai ismereteik, mint ahogy azt egy-egy gyakorlati foglalkozás kitűzött feladata meglcivánta volna, A rendszeres iskolai gyakorlatok bevezetése óta pozitiv értelemben megváltozott a hallgatók viszonya a lélektani-pedagógiai tárgyak tanulásához. Nemcsak komolyabban tanulják e tárgyakat, hanem többen pedagógiából akarnak írni szakdolgozatot és sokan jelentkeznek a KISZ által szervezett pedagógiai tudományos diákkörbe is, sőt többen harmadik szakként szeretnék felvenni a pedagógiát,

Nagyon hasznosak a pedagógiai gyakorlatok abban a tekintetben is, hogy felkeltik és fejlesztik a hallgatók tanári pálya iránti érdeklődését és a tanári hivatástudatát. Az iskolai élmények a nevelői személyiség tudatos kialakításában segitik tanárjelöltjeinket. Igen sok hallgató megnyilatkozása az iskola, a gyermekek, a nevelői tevékenység szeretetérol beszél. Nagy nevelő hatása van annak, hogy a gyakorlatok alkalmával a maga realitásában szépségeivel és balsikereivel együtt ismerik meg jövendő élethivatásukat. Az oktató-nevelő munka nehézségei a tanári hivatásra való fokozott felkészülésre serkentik hallgatóinkat. Különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy az egyes témák kiválasztása a látogatások és megbeszélések segitsék elő a hallgatók eszmei-világnézeti fejlődését,

T'ap"r"tala+T^nk szerint az iskolai gyakorlatok nemcsak kimondottan a pedagógiai, hanem a szaktárgyi felkészülésben is serkentő aotÍvűnként jelentkeznek. Nem kétséges, hogy az a másodéves hallgató, aki a gyakorlatok alkalmával tapasztalja, hot.y milyen alapos szaktárgyi felkészültséggel kell rendelkeznie a

középiskolai tanárnak, komolyabban, fole lő z ségte 1je sebben végzi szakmai tanulmányait is.

Az említett eredmények mellett számos hiányossága is van még munkánknak.

Úgy látszik, hogy javítani kell a gyakorlatok előkészítését, szorosabb kapcsolatot kell teremteni azokkal a tanárokkal, akiknek óráit meglátogatjuk, alaposabban ki kell dolgozni a tanítási órák és más iskolai foglalkozások elemzésének módszertanát s nem utolsó sorban további kimunkálásra vár a hallgatók aktivizálásának, fokozottabb önállóságra nevelésének feladata.

Összevetve az eredményeket és hiányosságokat úgy véljük, hogy bár félévenként elmarad 1-2 szakmai előadás, mégis kamatostul megtérül ez a veszteség a tanszékek számára is. Az előrehaladás érdekében szükséges,hogy az eddiginél szorosabb együttműködés alakuljon ki a szaktanszékek és a pedagógiai tanszék oktatói között. A minden hallgatóra -kiterjedő kötelező iskolai gyakorlat egy kicsit legyen az egész Kar ügye is. Ezért kérjük a szaktanszékek oktatóit, hogy kísérjek figyelemmel a hallgatók iskolai, gyakorlatát, látogassák meg ezeket a foglalkozásokat. Észrevételeiket, birálati megjegyzéseiket köszönettel fogadjuk, mert jobbá teszik munkánkat. •-4-St.sz,393/1962, K.50 pl.-ban. Sokszorosítást eng.Dr.Madácsy László dókanhelyettes.