Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 27., VII. rendes ülés

Szauder József_ professzor kifejti, hogy Zsadányi-Nagy Árpád előadásai .iók voltak, amikor Ágoston elvtárssal együtt óráin megjelentek. Jól hatott a hallgatókra. Téglás J.Béla előadásai rendszertelenek és unalmasak, nem köti le a hallgatókat, Medzibrodszky adjunktus beszámolójában felsorolt módszertani kérdéseket már részben meg is valósította és ez lesz a megvalósítandó módszer a jövőben.

Sipka Sándor idehozatalával egyetért; ők is megbeszélik és bevezetik az országos szempontból is jelentős uj menetet.

Wittman professzor a referátumban észlelhető névcseréért /a magyar nyelvészeti és irodalomtörténeti szakmódszertani oktatók nevét felcserélték/ elnézést kér, ez leirási hiba csak. -Tovább bem veszi figyelembe sem a budapesti, sem a debreceni Karok t?.pasztQlatait, mert ott csak kiépitik a régi elméletet és gyakorlatot, ők pedig Szegeden nem sablon szerint kívánják a szakmódszertani oktatást megoldani.

Csődben levőnek látja az eddigi módszertant,amelynek a formalizmus is hibája-elvontan vetették fel.

A szakmódszertan szervezetlen volt és nem volt elválasztva a szak és a szakdidaktika. Az előadok szakmai ismeretei is hiányosaknak mutatkoztak, csak egyes területen voltak otthon, nem volt meg az összefüggésbenlátás, hog„ az általános és a középiskolás követelményeket együtt kell ellátni.

Ez többet jelent a Pedagógiai Főiskola módszertanánál. Összehasonlitási alapot is nyújt az általános iskola VI-VII. osztályának és a gimnázium az I-II. osztálya anyagához.

Együtt tárgyalni nehezebb, tárgyalási összefüggésekből kell kiindulni. Történeti alapfogalmak megértésének és megismertetésére való törekvés. Ebből kell kiindulni. Eddig nem ez képezte a kiindulási alapot,

Szegeden most osztályonként vették az általános és a középiskolás tankönyveket, kijelölték,hogy mely anyagrészeket hagyjanak ki, de úgy, hogy an-r nak ellenére is a tanulók megismerjék a kor alapvető összefüggéseit.

Ujitásnak könyvelhető el, hogy összevetették a régi és az uj tankönyveket. Kéri, hogy mondanák meg a Kar tagjai, jónak tartják-e ezt a módszert.mert akkor folytatják, ha nem jó, akkor leállnak.

Nyiri_ professzor visszatér Zsadányi-Nagy Árpád munkájával kapcsolatos kritikájára és kijelenti, hogy örömmel látja a helyes ellenőrzést a tanszékek részéről.

Wittman elvtárs véleményéhez szívesen csatlakozik és kéri, hogy a jövőben is legyen- jó tanácsaival segítségére a tanárképzés módszertanánál-; kialakításához.

Szauder professzor megkéri Medzibrodszky adjunktust, hogy amennyiben készített valamilyen feljegyzést