Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. április 18., V. rendes ülés

A LEVELEZŐ OKTATÁS HELYZETE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEK BÖLCSÉSZKARÁN A szervezett levelező oktatás karunkon a tavalyi óv folyamán indult meg,majd a tavalyi tapasztalatok alapján ez évben kezdett igazán kibontakozni. Tekintet­tel arra, hegy-az évek során a levelező oktatás jelentősége egyre növekedni jog. az újabb tapasztalatok megbeszélése, és a szílkséges következtetések levonása szükségesnek mutatkozik, Különös súlya van a levelező képzésnek a tanárképző ka­rokon, mivel igen nagy a pedagógushiány, és ezen a nappali tagozatos hallgatók képzése még felemelt beiskolázási köretekkel sem tud segíteni, Nem kisebb a je­lentősége annak sem, hogy a hivatásuk ellátásához szükséges magasabb képesités­­höz jussanak a párt és társadalmi élet különböző területein dolgozó funkcionáriu­sok, Evvel párhuzamos feladat, a levelező tagozat tanulmányi szinvonalának egyre magasabbra emelése és ha objektiv nehézségek folytán a nappali tagozatos hallga­tókat mennyiségi ismeretek vonatkozásában a levelezők non is tudják elérni,nin­­dent meg kell tenni, hogy a mazinális segitség nyújtása révén egyreinkább meg­közelíthessék a nappali hallgatókat tárgyi ismeretekben is, L jelentés összeállításához igen komoly segítséget adtak az egyes tanszékok ve­zetői és levelező felelősoi. Részletes és elemző beszánó lóik nagy mértékben hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Kar a levelező hallgatók képzésének sokrétű és bonyo­lult problémáit át tudja tekinteni. Külön köszönetét érdem®1 karunk Szakszervezeti Bizottsága, amely a dékáni hiva­tal munkájának megkönnyítése végett olvállalta a levelező hallgatók érdekvédel­mi képviseletét és szociális és tanulmányi helyzetükre vonatkozó kérdőívet ál­latott össze. Ez volt az első ilyen kezdeményezés. Érthető, hogy az adatgyűj­tésbe kisebb hibák is belecsúsztak. Sajnálatos, hogy 264 levelező hallgató kö­zül csak 25 válaszolt, továbbá, hogy az érdekvédelmi és szociális kérdések mel­lett nem került sor a tanulmányokat illető tartalmi jellegű kérdésekre is.Hallr ga+óink azonban éltek az alkalommal, és számos figyelemre méltó javaslatot, pa­nasza, megjegyzést közöltek. Ezek mérlegelése ugyancsak hozzájárul az oktatás s z ii;v u na Iának ne g javít ás ához. A jelentés elkészítéséhez és a további munkához sok hasznos tapasztalatot és indítást adott az ELTE Bölcsészettudományi Karán a felnőttoktatás kérdéseiről tartott oktatói értekezlet is. X, A levoloző hallgatók létszáma Karunknak az 1962 március végi állapotnak megfő lelően 264 hallgatója van,tehát 71 fővel több,mint a tavalyi tanulmányi évben. Ez két tényezővel magyarázható: egyrészt csupán, az első évre 98 loveloző hallgató iratkozott be, másrészt elég nagy számú azon hallgatók száma, akiknek már be kellett volna fejezniük tanul­mányaikat, erre azonban részben önhibájukból, részben objektiv nehézségek mi­att mindeddig nem került sor. A félév lezárásakor kitűnt, hogy tizenhét olyan ! levelező hallgató van, akiknek a törvényesen biztosított meghosszabbított ta­nulmányi ideje is lejárt már, igy ezeket automatikusan törölni kelleno. Tekin­tettel azonban arra, hogy ezek között ölyanok is vannak, akiknél különleges méltánylást érdemlő okokat kell száabavenni, a dékáni hivatal további vélemé­nyezés végett ezen hallgatók személyi iratait az illetékes tanszékeknek megkül­di, és ennek alapján dönt arról, hogy a kizárás előtt esetleg még egy utolsó alkalmat ad tanulmányaik befejezésére. St.sz. 171/1962. K ^o.pl.-ban» Sokszorosítást engedélyezte:Dr, Madáesy László dékánhelyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom