Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. március 14., IV. rendes ülés
131 századi szocialista irodák»* uak történetébe, közelebbről József Attila kutatásaiba mélyüljön «1. 1961"b«a, noha februártól augusztusig batag volt , határozottan fajlSdött, járult munkája. ^oha ran kifogás "kapkodás, zavaroeság, gondolatid éretlenség matt * el Sad' sai s széni»’ rimaai ellen, e e kifog sok rés«ben érdet, szálkás emberi magatartása rlatt is jogosak ▼oltak, egészében vév érUha s és positiv műnk t végzett uj kollégium tartalmi megtöltésé vei, az irodalomtudom* nyi be Tetet 8 megsserve zés érel s kidolgoz' '»'tál* t téren elkövetett Mb i javarészt a kezd» é" nyesés, az áttörés aehésá gélből adódtak. fagyon színvonalasan irányította Hobolewsky lengyel ösztöndíjas ^unk yt * a annak dolgosa* ta el is készSlt. But -konyán Tett részt, értéke*© b» r Titatható /mag is bír lt/ egyetemi előadáárézzletek bemutatással az Tntézat szakisai'ideológiai vitáin. $zive##a s jól foglalkozik tar it ványainak kri" tikai körével. 8 mindehhez egészségesen jér^l hozzá az, hogy az Actá' ben egy értékes József Attila tanulmányt készül közölni, t hogy Jó* zsef Attila makói és szegedi éréinek termését az e* tátikái fejlé" dét szempontjából most már határidőz tanaira' ny formájában dolgozza ki az ér régéig. Is les kandidátusi disszertációjának elad jelenté" kény fejezete, Egészében véTe tehát positive értékelhető X9^1“es elhaladása, koroly kifogás pedig magatartása ellen sem merült fel a Tanszéken, la függőben lévő külső, volt szerkesztői munkájával kapcsolatos ügyei kedvezően tisztázódnak /ezek most existenciálisan nyomják Őt/, akkor ninoe kétségünk afelől, hogy jól meg fogja * llni helyét az írté” zet kollektiv jában, a biztató tudományos fejlődés élőtt áll. "óba 19$l~hen szaktudományosán alig tudott dolgozni, a Kortársban s más folyóiratokban irt recenzióival megtartotta korábi színvonalát a kritikában, sőt, komoly késlratfelfeá zéseiről is /lajtos"hagyaték/ irt; Így a publicisztikából a szaktudomány terül#tára is átlépett t ott kivin ja folytatni, különösen irodalomelméleti téren; munkáját.-4-Keserű djlint adjunktus szaktudományos szempontból azok közé tartozik, akik kutatási területük n igen nagy, a MTA Irodalomtörté" neti Intézete által is elismert tárgyi tudással bírnak, akiben nines semmiféle fogyatékosság sem a szakterület eszmei ée tárral, törté" neti áttekintése vagy réssieti«seretei tekintetében. A 17.ssásad el* sö fele protestáns tudományosságának, ennek az irodalomtörté nati szempontból inkább másodrendű kérdésnek Keeerü jele« szakértője ée elismert ismerője. Mlad külföldi kutat ea, mind az itthon végzett bibliográfiai és szövegkiadói munkái értékesek, a ÄfA oáIbitattal Is támogatta a támogatja ezeket a munkálatait. Az MTA Irodalootör* ténsti Intézete padi g Keserűt valósággal külső mr katársai közt tart” ja «számon. Ami munkájának egyre erősebb s általa i# komoly«! 'térzett fogyatékosa'gaként jelentkezik, az csak kisebbik részben ered ezak" területének nem esztétikai, nem irodalomtörténeti természetéből: sokkal ink bb a munka megszervezéaének a tarrazarü végzésének súlyos bizonytalanságaiból. .v-ankatervét Keserű csak részben teljesített#, ami -tekintettel egyéb élfoglaltságnira "nem volna súlyosan kifogásolható; azzal szebben az * tény, hogy ő, aki 1954 óta az Intézetben
