Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1960. november 2., II. rendes ülés
- 17 gr eégtelen, hogy a ezakmódszertani oktatás nem volt jó, ée emellett z említett évíolya ok csupán 3 hétif voltak középiskolái gyakorlaton. A Tanárképző Tarácshoz e Művelődési Qs-«tályok tél érkezett , vélemények ia ezt a hiányosságot tükrözik. A Jelen helyzetre vonatkozólag már nem kaphatunk véleményt. A .-oatanl képzés ereúuiényeit 2 év múlva lehet cfcek érzékelni. Meggyőződése, hogy akkor biztosan máé eredménytől fogunk tájékozódhatni. Dr*Seriőző La„os elmondja, ho y a vitaüléeen jelen vol t, 'sokakét személy az érint is iámért. Meggyőződése, hogy a felszólalók metáliapit^saiket jóekaretuan, repítő szándékkal tették met. Sók jót elismertek, azonoeii azzal hívtuk őket ide, hogy mondják el azok? t e dolgok?t, amelyeken változtatni kell. Kz tér::, és zeteren csak nepnt Ívűmként joh tett elő. A vitaülésen résztvevő tan rok nem a leggyengébb haliralókból kerültek ki és jó pedagógusok. A gyakorlati jellegű vond tkozással kapceolntos igények jogosak. Az ankét heeznos volt abból a szempontból is, hogy a résztvvők rávilágítottak arra, hogy eszmei-ideológiai <*s politikai képzés tekintetében 195^. előtt többet kaptak a hallgatók az egyetemen, mint ma. A helytállás tekintetőben nz 1954. előtt végzettek előbb vannak, elkövetkező nevelő munkánkban erre okvetlenül fi0yelemüiel kell lennünk. Dr.Hajuu Péter egy-két hozzászóláshoz kivan m7Cjjet,yzé"et fűzni. Halász elvtáro vé- 1 ec.ényes "kész receptet adni nem lehet a pedagógiai munkára" - helyes. Azonban a végzettek azt hiányolták, hogy elméleti képzést nem kaptak. Pl. a serdülő kor lélek tanát nem Ismerik. A gyakorlati munka hiányát a a zak fel ügy el ők hozták föl. Az ankét tapeeztatatai i. azolják azoknak a változásoknak a ezükeőgeoeógét, emel yoke t már megtettünk. Ami a növelői egyéniséget illeti, valóban sok múlik a rátermettségen. A tanulmányi eredmény ée a gyakori?-ti munka nincs mindig párhuzamban. A Dékán válaszol a hozzászólásokra: Ágoston elvtárs a jelenlegi oktatási forrná re szeretne kritikát. Arra ami most folyik, a régen végzettek nem adhatnak választ. - A magunk felelősségét ne hárítsuk ez iskola Igazgatókra. IJI kell ismernünk, hogy 1956. után ie 2 éven át rossz volt a pedagógiai-lélektai i oktatás. Most más a helyzet. Keg kell mondanunk, hogy voltak tanszékeink, ahol azt az elvet vallották, hogy «az egyetem neu középiskola." gbből az következett, hogy a főkollégiumok soeciálkol-
