Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1960. szeptember 28., I. rendes ülés
gondot fordítsanak. A levelezőkkel valő foglalkozást pedig az állami vezetés az illető egyetemi oktatók munkájának értékelésénél, elbírálásánál, az óraszámok megállapításánál kellő sulival vegye figyelembé. Javaslataink másik része a tonkön-mrekre,_Aegtr teknő, i-od alomra vonatkozik. Az eredménves munkának az is nagyon ^ontos tényezője, hogy a levelezők teherbíró k^aes^óg.-^eg szabott, a történeti fejlődés fő vonalait kellő elvi színvonalon ég mélvséggel tárg-aló, a kevésbé lényeges kérdéseket elhagyó vagy csupán érint*, az iskolai oktatás szükségleteivel is számoló, egyszerű szőrié zetö, világos stílusban megirt tankönyvek, jegyetek i*lljnnp)r levelező hallgatóiak rendelkezésére. Vannak mind a magyar, rind ez egyetemest"rtánetnek ofy in korszakai, amelyek nincsenek jegyzet vagy tankönyv formájában feldolgozva /pl. a Horthy-korszák története vagy az újkori egyetemes történet 164o-1p>7o/. 15 korszakok anyagát a hallgatók különféle könyvekből, kiadványokból tanulják, amelyek megszerzése^különösen községekbeíi vagy kisebb városokban dolgozók számára nagy nehézségekbe'ütközik. Javasoljuk, hogy az oktatásügyi minisztérium mielőbb készíttesse el a fentebbi szempontoknak megfelelő tankönyveket azokra a korszakokra, amelyekre jegyzet vagy tankönyv még egyáltalán nincs; a meglévő egyetemi tankönyvöket és jegyzeteket nedig a vázolt szempontoknak megfeleljen dolgoztassa ét, terjedelmeket csökkentesse. Javasolnánk azt is, hogy az Így megirt tankönyvekhez, ele'sorba" a magyar történeti könyvekhez, de esetleg az egyetemes történetiekhez is, akár függelékként, akár külön kötetben csatolják a korszakra vonatkozó legfontosebb ^orrásanvagokat, szövegevet, dókám ont untok at /megfelelő j egy zetapnaré tussal ellátva, a forrásközlés legújabb m' iszere szerint/. Az 1526-ig terjedő korszakot bemutató m gyár történeti könyvnél ez pl. nem tenne ki 5o-6o oldaln''l többet. he az 1R49-191B közötti időszak m gyár történetére - a dolog természeténél fogva - már jával több forrásanyagot kellene közölni. A tankönyvhöz csatolt forráskötelés több szempontból is hasznos lenne: egyrészt a levelező hallgatók a tankönyvvel együtt kezükbe kapnák a "kötelező" olvasmányok egy részét, ás Így azok megszerzése ne< okozna gondot, megismernének egv sereg forrást /ami levelezőinknél ezideig elmaradt/, másrészt az iskolai oktató munkához is jól felhasználható szemléltető anyagot kapnának. Végül, ha a szerkesztők a közölt forrásokat helvesen válogatják össze, azok nem egyszerűen illusztrálják a tarkönw szövegét, honom arra is tikInasak, hogv egves részietk^rdEgekben -'nálló meglátásra szók*ássák a hallgatók t. pedig szükséges, hogy a torkön-vön ós- a -
