Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. december 7., III. rendes ülés

SZEGEDI TUDOMANYEGYET BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARA Szeged, Táncsics Mihály-u. 2.

B e s z áttol o

az 196o. november hó 3o- ín megtartott ankétről.

A felsőoktatási reform előkészületei során Karunk tervszerű munkával törekszik arra, hogy végzett és lelőni««! hallgatóink, levelező hall» tatáink, tapasztalt középiskolai tanárok ős szakfelügyelők, véleményét öő tapasztalatait az egyetemi képzésre vonatkozólag Öss^egyÜjtBe és hasznosítsa a reform végrehajtása során*

A magyar-történelem szakos tanárok részvételével október 19~én megtartott tanulságos ankét után november 2o-ra megbeszélésre hívtuk össze a szegedi orosz szakos tanárokat, hogy mondják el, milyen hiányosságokat észlelnek az egyetemi oktatásban, s hogy az egyetemi reform során milyen jellegi! változtatást tartanának szükségesnek*

Az előző ankéthoz képest ez a megbeszélés kisebb sikerű volt, A Kar ugyan mindent elkövetett annak érdekében, hogy minél több gyakorló pedagógus jelenjen meg a megbeszélésen /60 mghivót küldtünk szét/, a megadott időpontban mégis mindössze 7 orosz tanár, illetőleg szakfelügyelő jelent meg az értekezleten*

A résztvevők kis száma ellenére e beszélgetésen mégis olyan problémák merültek fel, melyek megérdemlik a kari tanácsülés nyilvánossága elé terjesztést.

A megjelentek közös véleményeként hangzott el az, hogy orosz tanáraink nyelvismerete, pontosabban szókincse kissé egyoldalú* Az egyetemen alapos képzést kaptak orosz leiró nyelvtanból, orosz irodalomtörténetből es egyéb elméleti tárgyakból, de gyakorlati nyelvi készéagüket sokszor hiányosnak érezték- illetőleg érzik. Még azok is rzik a mindennapi szó'inas, a társalgási nyelv ismeretének Monyát, akik annak idején egysaakot képzősben vettek részt, s heti ő-lo órában folytattak beszédgyakorlatokat egyetemi tanulmányaik keretében*

Szükségesnek tartják a biztos nyelvtani ismeretek elsajátítását • ebben a vonatkozásban nem is hangzott el panasz az egyetemi oktatás ellen' de úgy látják, hogy szocialista társadalmunk ma már nemcsak ezt igényli orosz tanárainktól, hanem folyamatos beszédkészséget, az orosz társalgási köznywlv minél jobb ismeretét. Az iskolai oktatásban is egyre inkább szükséges lesz orosz tanáraink ilyen készsége, mert a jövőben az általános iskoláktól kezdve a középslkolákig az eddigi tankönyvek gyakorlatával szakítva nem irodalmi szemelvények olvastatna nn és számonkérésén, hanem a társalgási nyelv tanításán lesz a hangsúly.

Javasolják tehát, hogy a reformterveinkben gondoljunk erre a szempontra s a hallgatók gyakorlati nyelvicsérétének kifej lesatését tűzzük ki célul, íinnek velejárója természetesen a nyelvgyakorlatok óraszámának növelése lenne, az elméleti, elsősorban az irodalmi órák kárára*

többen is javasolták, hogy a hallgatók orosz nyelvi tudásának bővítése, meg a már kész tanárok nyelvismeretének megtartása és gyarapítása érdekében módot keileae nyújtani nekik arra, hogy bizonyos időközönként egykét hónapra orosz környezetbe kerüljenek /tanulmányút, táborozás,stb./.

hiányolják, hogy nincsen jó orosz frazeológiai gyűjtemény, amely a tanárok és egyetemi hallgatók nyelvi kultúrájának emelését szolgálná. Véleményük szerint a tankönyvkiadónak minél hamarabb gondoskodnia kellene egy ilyen ad kiadásáról.

Az orosz nyelv tanításának módszertanával kapcsolatban úgy nyilatkoztak a megjelentek, hogy ennek az egyetemen való oktatására nagy gondot kell fordítani. Tapasztalataink szerint bármily jól képzifcfc ie szakmailag egy