Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. május 27., VI. rendes ülés
Sa % látszik, hogy a szerző jól ismeri a marxizmus kiás fizikusainak a proto lémára vonatkozó fejtegetéseit, magát a tény anyait, Meg keli. azonban jegyezni, hogy az értekezésben kitűzött racionális elgondolás nem realizálódott következetesen. Az egyes részeknek egymáshoz való kapcsolódása hézagos, nehezen vehető észre a gondolatmenet. Ennek okát az képezi, hogy a szerző elgondolásának megalapozásánál túl sok problémát vet fel és ezeket az értekezés keretein belül csak felületesen érintheti, több tételét nem bizonyltja kellőképen. Elgondolásának igazolásánál még nagyobb mértekben kellett volna figyelembe venni a marxizmus klasszikusainak a tudatról és a tudat aktiv szerepéről szóló tanításait. Az értekezésben találhatók félreérthető, iB. kimondottan hibás tételek, A hiányosságok ellenére a szerző tanulmánya tartalmaz érdekes és önálló elgondolásokat, emellett az is erénye, hogy ezeket az elgondolásokat a mai kérdésekből igyekszik ltalánositani, pl. a AXI.kongresszus, valamint az MEi&l? Vll.kongresszvis alapján, A disszertáció cum laude fokozattal látszik elfogadhatónak, " Duró Lajos társbíráló bírálata Hóruozi László disszertációjával kapcsolatban: /Az ismertetés kivonatos./ "A 3zükségszerüség és véletlen történeti fejlődésének bemutatása tartalmas, színes anyagon keresztül a legjelentősebb filozófusok munkáinak tömör, de mégis differenciált elemzését adja. Ez a rósz mintegy logikailag * előkészíti a szükségszerűség és véletlen problémáinak sokoldalú és színvonalas kifejtését a marxista filozófiában. A szerző meggyőzően érzékelteti mindazt a minőségileg ujat és lényegeset, mit a marxizmus hozott a vizsgált kérdésben. A szükségszerűség és véletlen fogalmának, jellemző sajátosságainak,^ összefüggéseinek meghatározása és feltárása azt mutatja, hogy a szerző bátor kézzel nyúl a kérdésekhez és eredeti gondolatokat vet fel. A társadalmi szükségszerűségek és véletlenek vizsgálatánál - igen helyesen - a szerző az embernek ezekhez való viszonyát állítja előtérbe. Az értekezés egészében véve tartalmas, rendszeres és színvonalas munka, amely szerzője igényességre való törekvését és erudiciójat matatja. Ennek ellenére azonban vannak a dolgozatnak olyan megállapítása, amelyek kevésbé kidolgozottak és vitathatók. Itt említjük meg a "psziohikai" fogalmának leegyszerűsített ér- 11 -
