Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. április 29., V. rendes ülés

6?- 3 -tikai jele tőséget nyelvtanir-ás és tanítás, szótárak, nyelvművelés/ . Ebből a szempontból a nyelvtudomány, mint a tudomány &lt<v Iában, a helyesen felismert törvényszerűségek birtokában a valóság alakításának is az eszköze. Leíró és történeti módszer mint a nyelvi valóság tükröződésének két különböző aspektusa és mint ilyenek eredményeikben egymást kölcsönösén támogatják.

"A nyelv és. társadéi om" e. fejezet a nyelv társadalmi funkciójából ináil ki. Egyes szavak megjelenése és háttérbe .szorulása, mint a társadalomban végbement változások tükröződése /munkásőr; tanácsháza-községháza; a munka szó jelentéstörténete a termelő munka szókincsének köznyelvivé válása/. A tipológiai vizsgálatok ind-költsága, de egyben lehetőség imperialista és nacionalista visszaélésekre /Jespersen tanítása az angol nyelv univerzalitásáról/S a szűklátókörű nacionalizmus nevetségessége//pl. a magy'-ar nacionalizmus szempontjából a magyar nyelv rendkívül fejlett, mert - más nyelvekkel szembon van benne, névelő, igoköto, hangrendi illeszkedés; de külföldi nacionalista,számára fejletlen, mert pl.nincs benne elöljáró, nyelvtani nem/,

A nyelv fejlettsége csak társadalmi funkciójából folyhatik, nem pedig rendszeréből. Magasabb rendű társadalomnak fejlettebb iyelv* re van szüksége /a nyelvújítás szükségessége a nemzetté válás idején/, A nyoiregyéni és társadalmi oldala és a pszichologista felfogás bírálata, A saussure-i "langue" és "parole” kettéválasztás helytelensége és ennek következményei: a nyelv társadalmi és objektiv jellegének.tagadása /"idiolektikus" elmélet, az un, "egyéni kétnyelvűség"/.,A nyelv sajátos társadalmi jelenség, .em alap és nem felépítmény* A marrizmus és tanulságai: a valóság tényeit t ljos bonyolultsaigukban kell tekinteni; osztályozásuknak nem megadott sémák szerint kell folynia. A társadalmi osztályok és rétegek viszonya a nyelvhez /a magyar paraszt ás a francia vilain jelentésfejlődése/, A nyelv vízszintes /föl .rajzi/ és függőleges /társadalmi/ tagoltsága a konkrét társadalmi viszonyok és az adott társadalom történetének tükröződése /nyelv és nyelvjárás viszonya a történ lem folyamán/, A nemzeti nyelv a kapitalista fejlődés eredménye, A nacionalista felfogás szerint nemzet és állam azonos,■tehát a nemzetiségieknek nincs joguk az anyanyelv használatához, Szoci&lista és kapitalista nyelvi politika.

A sokszorosítást engedélyezte: dr.Ayiri Antal egyetemi tanár 25

példányban. Stencillapszám: 1228