Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. április 29., V. rendes ülés

J A Magyal: Nyelvtudományi Tanszék beszámolója a világnézeti nevelés tarán végzett munkánál ás a szerzett tapasztalatokról A Magyar Nyelvtudományi Tanszék legfőbb fela­datának a szocialista nevelők képzését, ennek értelmében az egyetemi szintnek megfelelő ne velő-ölet at ó valamint tudományos munka végzését tekinti. A nyelvészeti oktatás - tárgyánál fogva - ke­vesebb lehetőséget nyújt a világnézeti nevelőmunkára, mint pl. a történettudomány vagy az irodalomtörténet. A nyelv nem fel­építmény ugyan, de a nyelvtudomány társadalomtudomány, mivel a nyelv egy egész társadalom gondolat-, érzelem és akaratkifeje­ző eszköze. A nyelv sajátságából következik az, hogy a vele foglalkozó tudomány nem minden fejezetében nyílik egyenlő alka­lom a marxista világnézeti nevelésre. A nyelvtudomány egyes részdiszciplinái - mint a foretika, az alaktan vagy a mondattan - elsősorban nem a materialista, képzés elmélyítésére, hanem inkább a dialektikus szemléletnek és mód­szernek a tudományos kutatásban való alkalmazására, ennek megta­nítására alkalmas. A foryotilqa és fonológia viszonyának tisztázása, e kettőnek tudatos szembeállitása lehetőséget ad arra, hogy a hangnak mint nyelvi jelnek kettős, látszólag egymással ellenté­tes természetét megvilágítsuk. A fonetika a nyelvi valóságot vizsgálja, a hangok v vg.ljg_s_ágOj3 sajátosságait igyekszik megálla­pítani, még a fonológia absztrakt "idealizált1' hangokkal foglal­kozik, minthogy csupán a hangok szerepe, funkciója érdekli. Ter­mészetes azonban, hogy a forma és funkció egységére hangsúlyo­zottan rámutatunk. A nyelvi jel hangol alpja és szerepe kölcsönös • egymásrahatósának szemléltetésére nagyszerű Illetőség rejlik a szótövek, a szóképzés, a tobbalaku ssuffixumok létrejöttének vizsgálata, során. Itt nyilik mód arra is, hogy a.z egyes nyelv­tani stúdiumok közötti éles határt eltüntessük, rámutatva ezzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom