Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. április 29., V. rendes ülés
J A Magyal: Nyelvtudományi Tanszék beszámolója a világnézeti nevelés tarán végzett munkánál ás a szerzett tapasztalatokról A Magyar Nyelvtudományi Tanszék legfőbb feladatának a szocialista nevelők képzését, ennek értelmében az egyetemi szintnek megfelelő ne velő-ölet at ó valamint tudományos munka végzését tekinti. A nyelvészeti oktatás - tárgyánál fogva - kevesebb lehetőséget nyújt a világnézeti nevelőmunkára, mint pl. a történettudomány vagy az irodalomtörténet. A nyelv nem felépítmény ugyan, de a nyelvtudomány társadalomtudomány, mivel a nyelv egy egész társadalom gondolat-, érzelem és akaratkifejező eszköze. A nyelv sajátságából következik az, hogy a vele foglalkozó tudomány nem minden fejezetében nyílik egyenlő alkalom a marxista világnézeti nevelésre. A nyelvtudomány egyes részdiszciplinái - mint a foretika, az alaktan vagy a mondattan - elsősorban nem a materialista, képzés elmélyítésére, hanem inkább a dialektikus szemléletnek és módszernek a tudományos kutatásban való alkalmazására, ennek megtanítására alkalmas. A foryotilqa és fonológia viszonyának tisztázása, e kettőnek tudatos szembeállitása lehetőséget ad arra, hogy a hangnak mint nyelvi jelnek kettős, látszólag egymással ellentétes természetét megvilágítsuk. A fonetika a nyelvi valóságot vizsgálja, a hangok v vg.ljg_s_ágOj3 sajátosságait igyekszik megállapítani, még a fonológia absztrakt "idealizált1' hangokkal foglalkozik, minthogy csupán a hangok szerepe, funkciója érdekli. Természetes azonban, hogy a forma és funkció egységére hangsúlyozottan rámutatunk. A nyelvi jel hangol alpja és szerepe kölcsönös • egymásrahatósának szemléltetésére nagyszerű Illetőség rejlik a szótövek, a szóképzés, a tobbalaku ssuffixumok létrejöttének vizsgálata, során. Itt nyilik mód arra is, hogy a.z egyes nyelvtani stúdiumok közötti éles határt eltüntessük, rámutatva ezzel