Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. november 3., II. rendes ülés

az oktatőlr ennek a feladatnak a végrehaj­tásával. Ehhez szükséges, hogy a tanszé­kek, az állami vezetés és a politikai szervek szorosan egyiixtmüködjenek. A je­lentés és a hozzászólások alapján is ki­tűnik, hogy az oktatáson belül és okta­táson kívül kell a kitűzött célokat elér­ni. Véleménye szerint az utóbbinak is igen nagy szerepe van a világnézetre való neve­lés érdekében és helyes lenne követelmény­ként állítani az oktatók elé, hogy az elő­adásokon kivül is foglalkozzanak a hall­gatókkal. különösen előtérbe kerül itt a kloZ segitá&éneHá kérdése. Az oktatóknak a klbZ-szel való kapcsolata aég nem meg­felelő, mindkét fél hibájának a következ­tében. bejelenti, hogy az állami vezetés­sel egyetértésben hevezették az évfolyam­­felelősi rendszert. Az évfolyamfelelősök ismerik a kliiZ megmozdulásait és ezekre mindig felhívják az illetékes oktatók' figyelmét is. Bálint ulador egyetemi tanár elmondja,hogy a néprajzi kutatás alanya a dolgozó ember, a nép. Ennek a világnak a feltárásához a történelmi materializmus módszere nagy se­gítséget nyújt, mert reális ismeretekhez juttat. A néprajzi tanszék a maga részé­ről mindent elkövet a néprajzi jelenségek történetének materialista szellemű feltá­rása érdekében. Hann István felveti, hogy a világnézeti nevelés két síkon folyik es ennek megfe­lelően két alapvető módszert kell meíikU- löhboztetni. Az egyik a nagy elvi össze­függések megvitatása, a másik ezeknek az elvi összefüggéseknek a mindennapi életre való alkalmazása. Aifejti, hogy miért fon­tos a hallgatóknak marxista világnézetre való nevelése. A horthy-korszak évszáza­dos hagyományokra támaszkodott, a szocia­lizmus korszaka viszont ez évszázados ha­gyományok lerombolására törekszik. Ezt a munkát türelmesen és tudatosan keli végez­ni. .egjegyzi, uogy az egyetemi előadások­nál - különösen a szemináriumoknál - álta­lánosítható módszer a világnézetileg érté­kesíthető anyag előtérbe helyezése, a kö­vetkeztetések tudományos szempontból tör­ténő levonása, ^zt minden tanszéknek meg lehet oldani a saját keretén belül. Az al­talános elvi kérdéseknek a mindennapi é­­letre történő alkalnazásával kaposolatbsn felveti, nogy pl. a vali.as kérdésében - a párt valláspolitikáját, vagy az ateista nevelés és vallásszabadság elvének össze­függését, vagy a valláseikölcs és az er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom