Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1959. július 8., VII. rendes ülés

' to- 2 -Dékán közli, hogy a Népköztársasági ösztöndíjra három hallgató adta ha pályázatát: Kosjár Marxon IV.éves magyar-olasz szakos, Kovács Sándor IV.eves magyar-olasz szakos és Rózsa Ibolya III.éves magyar-latin szakos hallgatók, A tanszék mindhárom hallgatónak javasolja az ösztöndíj megadását,

A kari tanács és a kari MSZMP alapszerv vezetősége szintén javasolja / Kos jár Márton, Kovács Sándor és

Rózsa Ibolya hallgatóknak a Képköztársasági ösztöndíj megadását*,

Dék-ín ismerteti Paulinyi Zoltán Gottfried Keller politikai nézeteinek^* társadaltai gyökerei" c, doktori liszszortációjavai kapcsolatos bírálatát:

/Az ismertetés kivonatos/,

A felölt széleskörű. íorrástanulmányok után alapos ismeretekkel rendelkezve dolgozta ki témáját, A dolgozat nagy érdeme, hogy az elemzés szilárd marxistaleninista ismeretek alapján készült, rvelése logikus és meggyőző, stílusa könynyed, világos, áttekinthető.

Mindezek alapján a dolgozatnak summa cm laude fokon való elfogadását javasolja,

A kari tanács titkos szavazás u^án PaulÍnyi Zoltán doktori disszertációját summa cum laude fokozattal elfogadja ős a jelöltet szóbeli szigorlatra bocsát ja,

/Szavazás eredménye: 8 igen, 1 tartózkodás/.

Ezután ismerteti dr.Király István bírálatát Osváth Béla "Szigligeti Ede" c, doktori disszertációjáról:

/Aa- ismertetés kivonatos/.

A tanulmány 1955-ben jelent meg a Mtivelt Nép kiadónál, ind a kritika, mind az irodalomtörténész! közvélemény elismeréssel fogadta, A tanulmány egy szokványos egyetemi doktori disszertáció színvonalat jóval meghaladja. Minden vonatkozásban úttörő munkát végzett a szerző. Lényegében az első Összefoglaló mü Szigligetiről az Író lói és az emberről. Úttörő munkát végzett az értékelés terén is.

Elsőként alkalmazta a marxista irodalomtört énét Írás szempontjait Szigligeti pályájára. Ennek révén értékes eredményeket ért el. Szigligeti kapcsolatát a 4oes évek demokratikus fejlődéséhez - konkrétan, tényszerűen - először Osváth Béla