Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1959. június 8., VI. rendes ülés

Béna Julia "Haraszti néprajza" c. dokto­­ri disszertációjával kapcsolatos bírálat. /Az ismertetés kivonatas./ A benyújtott értekezés n szlavóniai magyar népsziget egyik falujának népéletét dolgoz­za fel rendszeres helyszíni kutatások alap­ján. Csak egyetlen falut éspedig Harasztit választotta kút at ó-térül étül. Az ő munkája sem ad azonban teljes, részletes képet a népélet minden jelenségéről. Ezt a felada­tot a jövőben kívánja elvégezni. A kidolgo­zott fejezetekből is kitűnik azonban, vég­zett munkájának különös gondossága, gazdag dokumentációja. A függelék igen értékes levél- és irattári szemelvényeket foglal magába, amelyek a fa­lu nép élet ét, társadalmi erkölcsi életét e­­levenen illusztrálják. A dolgozat raj zed és fényképei is komoly értéket képviselnek. A dolgozatot,amely komoly gyarapodása a nép­rajzi szakirodalomnak, .summa cum laude fo­kozattal javasolja elfogadni. A kari tanács titkos szavazás u­­tán Bóna Julia "Haraszti néprajza c. doktori disszertációját elfo­gadja és a jelöltet szóbeli szi­gorlatra bocsátja. /Szavazás e­­redménye: 9 igen./ dr.Tettamanti Béla egyetemi tanár linier­tet i Kote bándor "A közoktatásügy néhány \ kérdése a Tanácsköztársaság ids jen" c. doktori disszertációjúvíjl kapcsolatos bírá­latát. /Az ismertetés kivonatos./ iíöte Nándor tanulmánya részletes, össze­foglaló feldolgozásban mutatja be és érté­keli a 19*es forradalom művelődéspolitiká­ját. Egyik erénye a dolgozatnak nemcsak az, hogy rendszeres menetben kiegészíti mindazt, amit az eddigi idevágó szakirodalom nyúj­tott, hanem ezen túlmenőén éppen az, hogy jóval többet ad, aint amennyit cime igér. Egyik kiemelkedő erénye teljességre törek­vő tartalmi gazdagsága mellett az, hogy a történelmileg adottat, annak minden rész­letét, egy egységes szemléleti összefüggé­sébe, egy tudományosan igazolt szemléletbe tudta olvasztani. Köte Sándor tanulmányá­ban rajzolt képet szervesen egészíti ki e^y—néhány idevonatkozó dokumentumnak köz­lesével. Mind ezeknek, mind pedig egyné­hány csak az értekezés jegyzeteiben megem­lített és^részben a forradalmi hónapok tan­ügyi folyóirataiban megjelent cikkeknek, az * elméleti és gyakorlati szándékú fejtegeté­sek alapvető gondolatmenetének, sajnos eb­ben az ertekezesben elmaradt részletes tar­talmi elemzésen alapuló értékelő elemzése a magyar nevelésügy gondolkodás története

Next

/
Oldalképek
Tartalom