Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1959. január 19., III. rendkívüli ülés

általában véve - bölcsészkar! vonatkozásban - nem áll fenn a túlterhelés* A hallgatókban mindig meg volt a hajlam arra* hogy egy tudományág egyes részleteit, amelyek látszólag nem függenek össze a megtanulandó anyagrésszel, feleslegesnek tartsanak* Egyébként - véleménye szeri rt - az egyetemnek nem tadósképóés, hanem tanárképzés a feladata, természetesei! olyan értelemben vett képzés, amelynek révén a hallgatók a szaktudomány művelésére is képessé válnak.

ftylri professzor a tudósképzéssel apcso- Xatban e! /étért nali.sz professzor véleményével. A Tanárképző Tanács jelentésébe ez problémaként került bele és a jelentés általánosította* Egyébként valóban helyesebb szakember-képzést mondani*

A pedagógiai tanszék megerősítésének kérdésével teljesen egyetért. Az itt dolgozó adjunktus, Kunsági KI emér helyzete tarthatatlan, mert idejének nagy részét a Tanárképző Tanács veszi igénybe.

Székely Lajos hozzászólásában a tanárképzés, tudósképzés problémájával foglalkozik. kemrégen járt a Szovjetunióban és ott azt tapasztalta, hogy a felsőoktatás uj rendszere a társadalmi szükségletnek me felelően alakult ki. Azelőtt a foisko• Ián képezték a tanárokat, és az egyetemről csak azok mentek ki tanítani, akik nem ütötték meg a kellő mértéket. Ma ez nem Így van. ka §1 Lalában tanárok lesznek a végzett hallgatók és azok lesznek specialistái , akik el tudják érni a tudományos fokot, amelyet ma egy szakembernek el kell érnie, Gyakorlatilag tehát a felsőoktatási intézményeknél tanárképzés folyikf és csak kis szónban adnak szakembereket gkülönböző területekre.

Az ő véleménye szerint is óvatosabban kell bánni a tudós elnevezéssel, az embereket szerénységre kell nevelni.

A kari tanács határozata, egyes szakcsoportok képvi alakult bizottság vizsgál a túlterhelés kérdését. A tagjainak nevét febr. 1- a Dékáni Hivatallal.

hogy az seloiből ja felül bizottság g közöljék