Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

A filozófiai órák látogatásának tapasztalatai. Minuöetze 1 előaaást és 1 szemináriumot tudtam meglátogatni, mivel az előadásoknak és szemináriumoknak megadott időpontja nem egy eset­ben megváltozott. Az előadást Kalocsai Dezső elvtárs tartotta, az ismeretelméleti tan­anyag I. témájából. 1. / az előadás általában magas szinvonalu volt. világosan megjeleltem az ismeretelmélet tárgyát; az idealista és a materialista ismeret­elmélet közötti éles válaszfalat nemcsak' statikusan mutatta be, ha­nem történetileg vizsgálta meg. megemli tve a legnevesebb filozó-fusok ismeretelméleti álláspontját. Rámutatott az ismeretelméleti állás­­foglalások osztálygyökereire. Nem tért ki a vitás kérdések elől sem. Az előadás azonban túlságosan teoretikus, elvont jellegű volt. A marxizmus-1eninizmusnak a világ megismerhetőségéről szóló taní­tását tételszerüen több Ízben megállapította, azonban /az annyiba kínálkozó!/ tudománytörténeti példák rengetegéből egyet sem emlí­tett. az előadás utáni megbeszélésen Kalocsai Dezső elvtáís arra hivatkozott, hogy más anyagrészeknél gazdag példaanyaggal szokta a tételeket illusztrálni, ez az előadás azonban más" jellegű volt. így egyetlen előadásból csak némi fenntartással lehet azt a követ­kezte lést levonni, hogy filozófia-oktatásunk tuljráeqSan elvont, nem életszerű. Az előadás elvont jellegét fokozta az a körülmény, hogy az előadó elvtárs a kellőnél részletesebben belement az ismeretelmélet, a logika és a dialektika megkülönböztetésének problémájába, s ez az eszmefuttatás kissé skolasztikus izü volt. Az előadás nívójának rővás^ra ment az a körülmény, hogy az előadó elvtárs - a könnyebb megértetés kedvéért - nem egyszer egyszer»"si­te tt, e miatt azonban egy-két pontatlanság is hangzott el. ni. Hume szerinte teljesen tagadta az objektiv valóság létezését /ho­lott csak azt mondta: arról, hogy az objektiv külvilág létezik-e, nem tudunk semmit/; Kant szerinte általában minden fogalom apriori­­tását hirdette, bár ezt az állítást később - nem egészen határozot­tan - az előadó másik alkalommal helyreigazította. 2. / Az előadás módszere kielégítő volt. Annak ellenére, hogy rendkívül nagyiétszámu hallgatóság volt jelen, meg volt az eleven' kapcsosa t az előadó és a hallgatók között. Az előadó észrevette, ha fejtege­téseit első megfogalmazásban nem értették meg, s ezért - ha kellett ismételt. Az előadás vége felé azonban az ismételgetést túlzásba vitte..- Határozott fellépésével elejét vette a nagyobb fegyelmelzet­­lensép,eknek. A meglátogatott szemináriumiba, módszertani szempontból feltételűül elismerést érdemel. A szemináriumvezető,gzebenyi Péter elvtárs he­lyettesként vezette a foglalkozást. Két nehézség is állt előtte: az anyag számára szokatlan volt /szebenyi elvtárs párttörténész/ és a hallgatóságot sem ismerte. De rendkívül hamar jó légkört tu­dott teremteni a szemináriumon. Igen világos kérdések, határozo+t összefoglalások hangzottak el. Jól irányította a vitát, rámutatott a felszólalók ellenmondásaira, világos állásfoglalást követett rreg a vitatott kérdésekben, /italában a pártkonferenciákon jól hévéit vezetési módszert alkalmazta. Úgy látszik, szebenyi elvtársnak meg van e téren a megfelelő rutinja. - az előadás említett hibája /az ismeretelmélet, a dialektika és a logika tárgyának megkülönböztetés • A

Next

/
Oldalképek
Tartalom