Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. december 15., II. rendes ülés
légkört tudott tcrontcni, A szemináriumvezető és a hallgatók'közvetlen kapcsolata folytan a hallgatók bátran előhozzák emblémáikat, őszintén elmondják nézeteiket, né/' * a azok téves nézetek is. sa -teremti meg az alapjót a termékeny vitának. Kedvelt és jól^bevált ^módszere,^hogy-az ellenség szemszögéből világit megegyegy kérdést, és annak cáfolatát -követeli a hallgatóimtól - ” A vitákba,!! különös figyelemnél kiséri és szólásra igyekszik birai /az utóbbira ri tkon vem esem 2o pero jutott. Arra kell hogy a vitát jobbom összefogja zükség/ az egyébként is aktiv szakérex t hallgatókat” mondja Bálint István jelentésében. Ha azonban Borsányi elvtárs ve.lóban irányit ja az eleven szemináriumi vitállat, ügyelni kell arra, hogy a szemináriumi viták no térjenek cl^a kijelölt’anyagtól, amint nagyon helyesen megjegyzi jelentésében G-aal Endre. ^ ' ' A magyar-törcéneién szak 2. csoportjába^pl. másfél óráigvitáztál! a szovjet'-finn háború jellegéről és a Nagy Honvédő Háború kérdéséire - ani^a foglalkozás tárgyo^lett volna - c tehát törekednie a szemináriumvezetőnek, és vigyáznia kell arra, hogy a hallgatók'mellékes kérdésfelvetésével ilyen arányt nianságok elő ne fordulj ClilClln • Előfordul olykor az is, hogy a vita, helyenként a szenináriumvo-' zető és 1-2 hallgató vitájává válik, a többi pedig passzívan viselkedik. Ebben a felévben kezdte alkalmazni először a párttörténeti oktatás^ az otthon, előre kidolgozott nagyobb lélegzetű referátumok bemutatásánál! módszerét. A II. évfolyamon két dolgozatot vitattak meg / A kulákság mint osztály felszámolása. Az antifasiszta népfront mint a fasizmus elleni harc főcszközo./ Az elkészült dolgosatok mutatták, hogy a' referátumos módszer a párttőrt énéti oktatásban is sikerrel alkalmazható, s az önállóságot nagy mértékben fejleszti. 3. Az előadások ét )nináriumok nevelőhatása. -A párttőrténéti oktatás kétségtelen eredménye az,^hogy a szemináriumi csoportok résztvevőinek egy részé igen érdeklődő és lelkesen foglalkozik - főként olyan - párttörténcti problémákkal, amelyek kapcsolatban varnak aktuális politikai'kérdésekkel,/ pl. szovjet-jugoszláv viszony a második világháború után/. A politikai érdeklődés tehát nagyobb, mint tavaly volt es ebben többek között a marxizmus-leninismus oktatás módszertani és eszmei-politikai fejlődésének is szerepe vein Sokkal több prob lémát vetnek fel a hallgatók - főként a magyar-történelem szakos és sokkal szívesebben vitatkoznak, mint a tavalyiak. Jellemző, hogy pl. a szovjet -finn háború kérdésének vitáját szünetben is folytatták. Nem szabad azonban arról som megfeledkezni, hogy a jelenlegi II. óv lényegesen ' jobb örökből áll^ mint a tavalyi. Kevesebb a visszahúzódé, passzív ember. Persze, akad néhány ilyen is és ezek általában non kapcsolódnak bo a viták ba; megelégszenek azzal, hogy felmondják az előadás, vagy a kötelező olvasmány egy részét, ^ , A marxizmus-leninizmus párttörténcti oktatásának, éppúgy mint a közös erővel rosan,'nem a nemzetközi munkásmozgalom^szempontjából közelítettek a'kórdóshoz, Vagy pl. amikor az volt a kérdés, hogy az atombomba lodobása Japánra 1943-ben jogos volt-e vagy sem, nem a konkret történél::! hely-
