Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. szeptember 20., I. rendes ülés

nindon oktatójának kötelessége, ezt azonban minden esetben úgy kell eltervezni és végrehajtani, hogy senni körülmények között son jelent kazzék abban a formában, hogy ez az említett hallgatókból kiváltsa a kisebbrendűségi érzést. Ke érezzék meg ezek a hallgatók, hogy a ve lük való foglalkozásnak esetleg intézményes jellege van. Semmiképpen sen lehet a szerepünk az, hogy bármilyen tekintetben is értékelő különbséget tegyünk a munkás-paraszt és szakérettségis és az egyéb származású hallgatóink között az előbbiok hátrányára. A feladatot legcélszerűbbnek látszik továbbra is úgy megoldani, hogy a lehetőség szerint minden hallgatóval foglalkozzunk és a foglalkozás keretében különös gondunk legyen a gyengébb olőnonotolü és a jó képességű munkás paraszt és szakérettségis hallgatóinkra. így elkerüljük a velük való, kifej szőtten elkülönitésszcrücn jelentkező foglalkozás jellegét. Sz a szempont annál is inkább meggondolandó, mert Karunk hallgatói között a múlt évben is jelentkeztek olyan tünetek, amelyek pl. a munkás-paraszt származású és szakéraütségis hallgatóink értelmi képességeit lebecsülték. Az ilyen tünetek ellen mi oktatók, csak úgy küzdhetünk eredményesen, ha a magunk, mindenesetre jó akaratú intézkedésével, ennek nem adunk tápot.

Szükségesnek látszik foglalkozni azzal a gondolattal is, hogy az gmiitett hallgatókkal való foglalkozásba bevonjuk az idoológiailag ós szakmailag jól fejlett DISZ tagokat is, ill. használjuk fel a KISZ szervezet nevelő munkáját is. Példamutató és hatásos volna a kiváló olőnonctelü munkás-paraszt származású hallgatóknak obbex a munkába való bekapcsolása, kívánatos lenne, ha ezzel a gondolattal foglalkoznának karunk intézetei, tanszékei és nogtalálnák a javaslat megoldásának föltételeit is.

Szegőd, 1955. szeptember lo

Tettárnánti Béla sk.

egyetemi tanár intézeti igazgató