Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. december 1., III. rendes ülés
Beszámoló a Magyar Irodalmi Tanszék 1954-55. I.félévének munkájáról. A Magyar Irodalomtörténeti Intézet a félév elején tanszéki értekezleten megállapította munkatervét, melyben megvitatta a következő kérdéseket: 1. / a tanulmányi szinvonal emelése 2. /a nevelómunka t vábbfejlesztése 3. / a kádermunka 4. / az oktatók szakmai-politiki továbbképzése, valamint tudományos munkájánfe biztosítása 1./ A tanulmányi szinvonal emelése Az előadók elké:zitették a Minisztérium által jóváhagyott programmnlapján v^i félévi előadásaik, illetve szeminári maik tematikáját, a kötelező olvasmányok jegyzékét pedig minden évfolyamban kifüggesztették az intézet hirdetőtáblájára. Az előadók beérkezett jelentése azt mutatja, hogy a kitűzött anyag elvégzésében mndenütt tervszerűen haladnak. Ama elfogadott alapelv követésével, hogy tekintettel az anyag nagy voltára az óraszám elégtelenségére, nem mindent adunk elő, hanem bizonyos anyagrészek jegyzetből való megtanulására számitunk, általában jelentősebb lemaradás seholsem tapasztalható és a félév végéig mindenütt a kitűzött anyag elvégezhető lesz. A hallgatók munkájának ellenőrzése különösen az I.és II.évfolyamon, rendszeresen megtörtént. Irodalomtörténeti szemináriumokon az előadók időről-időre, különösen a gyengébb hallgatókat beszámoltatták, hogy meggyőződjenek mennyiben tudták az előadást követni. A szkérettségisek munkájának figyelemmel kisérésére különös gondot fordítottunk. Ennek kapcsán megállapítható volt, hogy az I.éves magyar szakos hallgatók ^közül a szkérettségisek az idén a korábban tapasztaltaknál gyengébb átlagot mutatnak. Az I.évfolyamon helyesnek bizonyult, hogy kötelező olvasmányokat havonta ellenőrizte a tanszék, mert kiderült, hogy különösen kezdetben e téren a folyamatos munkanagyon sok hallgatónál hiányos volt. Az órajegyzetek készítésére vonatkozólag is fokozatosan javítani kellett munkájukat. A III.évfolyam magyar szakosai közül»Szekeres László jelentése szerint, különöse1- Szűcs Alajos, a IV. évesek közül pedig, Fodor László, Weisz László és Hering Béla hallgatók magatartása és tanulmányi érdeklődése nem kielégítő. A szakdolgozatok készítése a tavlyi állapothoz képest haladást mutat, de sok hallgatónál az évvégi roham munka elkerülése prbblémát j el ént. A ^Tudományos Diákkör munkája az irodalomtörténeti részleg szempontjából nem mindig volt kielégítő. így Grezsa Ferenc Fielding előadásán mindössze 14-15 hallgató lézengett. Gondolkoznunk kell azon, bogy a hallgatók ily nagyarányú részvétlenségén hogyan segíthetünk, mérthez azokat a legjobb hallgatóinkat, akik bizonyos speciális érdeklődést mutatnak mar és egy-egy irodalomtörténeti témában el tudnak merülni, elkedvetleníti.
