Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. november 24., III. rendes ülés

GG

hivatkozik, hogy a jövő félévben úgyis gyökeresen rendezik az egész kérdést. Közei fél év telt el a párthatározat éta,- de ebben az igen fontos szociális kérdésben nég nindig ilyen terméketlen huzavona folyik és ha minden nj<f 1n négy, renény van rá, hogy neg jónéhány hőnapig senni változás sen fog bekövetkezni- Itt is egyszerűen arról van szó, anit Rákosi elvtárs a Központi vezetőség előtt október 31-én tartott beszédében úgy jellemzett, hogy "értetlenség, vcntatottság, belső ellenállás, melyet elvtársaink egy része a határozatok végrehajtásával szenten tanusit." "Az ilyen elvtársak nen törekednek arra, hogy megértsék határozataink célkitűzéseit és hatását,' nen hatolnak e határozatok lényegébe, non tanulmányozzák végrehajtásuk gazdasági és politikai eredményeit és ezért nem képesek megérteni, hogy-miért van döntő jelentősége az átállásnak;". A ni kötelességünk az, hogy a párt, a kormányzat és a tömegek erejére támaszkodva megtörjük ezt a meg— nenértést, ellenállást és biztosítsuk a hallgatóság tömegei jogos érdekeinek non majd valamikor, hanem mielőbbi kielégítését.

Ugyanilyen "ősrégifckérdés a menza is. Hallgatóink joggel*vetik fel, hogy,a jobb termés alapján jobb kosztot lehetne ^dni, A menza ^objektiv" nehézségekre hivatkozik. A jé termés azonban olyan objekU v tény, amelynek szüle Ságképpen befolyásolnia kellene a többi "objektiv" tényeket is, mégpedig kedvezően. Idője lenne, ha végre megneveznék, kik is azok az "objektiv" tényezőky- akik megakadályozzák hallgatóink olcsóbb, bőségesebb, izletesebb, tisztább, kulturáltabb étkeztetésének megvalósítását! az a feladatunk, hogy ha. nen nevezik meg, mi magunk derítsük fel e tényezőket és gondoskodjunk kiküszöbölésükről. Simon elvtárs igen jól megírt oikke a pélmagyarorszádban rávilágít arra, hogy hogyan reagál a. menzavezetőség a felé elhangzó bírálatokra, ez a magatartás a kormányprogramm egyenes megcsúfolását példázza és mint ilyen, egyszerűen megengedhetetlen, a panaszkönyv nem feleselésre való. A hallgatók a panaszkönyvbe úgy jegyzik be észrevételeiket, hogy melléirják nevüket, ami annyit- jelent, hogy megjegyzéseikért minden fórum előtt felelősséget kell vállalniok. Nem az a panaszok elintézésének módja, hogy azt válaszoljuk a panaszkönyvben, hogy 'dik", hanem hogy megbeszél^ .-r az illető

elvtárssal a dolgot. Ha k _rült mggyőznöm az illetőt panasza alaptalanságáról*akkor bejegyzem, hog, az illető a megbeszélés eredményeképpen visszavonta észrevételét, Ha nem sikerült meggyőznöm, hogy biaonyithatólr.g tévedett, a megfelelő USz. , vagy állami szervek eló viszem c. dolgot és ott szerzek elégtételt magamnak. Ha viszont a panasz alapos, akkor vegyük figyelembe és javítsunk. Miért olyan elképzelhetetlen a mi menzavezetőink számára, hogy hallgatóink - • horribile dictu - fogvájót kérnek? Valójában nem kértek, pedig helyes volna, ha kérnék, sőt, követelnék! A menza is tud ■ javítani a munkáján, amikor akar. Megbizonyosodott ez akkor, amikor az ellenőrzés fokozásával megjavult a koszt mennyisége és minősége, amikor be tudták vezetni a fehérkenyeret, pe nég mindig rosszabb az ellátás, mint más egyetemi városokban: ennek pedig csak helyi oka lehet, tehát helyileg kell kiküszöbölni. Ehhez azonban mindennapi aprómunkát, szívós harcot kell folytatni a közömbösség, a re ntörőöönség, a tömegek igényeinek semmibevevése, a kritika durva elfojtása, a bürokratizmus ellen. Hogy ez a harc meghozza a maga eredményét, a fentieken túl bizonyítja pl. a diákszállói kapupénzek sikeres rendezése, Ki kell nég harcolni, hogy PISz-szervezeteink mindenütt gazdái legyenek a kulturális alapnak, amely nekik jár és ezzel a törvényes kereteken belül maguk gazdálkodjanak. Ki kell és ki lehet harcolni, hogy a tanulmányi osztályok nagyobb odaadással foglalkozzanak a szociális kérdésekkel. Ki kell még harcolni, heg y a személyzeti osztályok ne kezeljék a dolgozók jogos kérdéseit rideg, elutasító ás a törvényeket senmibevevő módon. Semmiképp sem lehet helyeselni, hogy a. Tudományegyetem Személyzeti osztálya pl, megtagadta a nyári szabad- 7 -